Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

A Béla téren ekkor már álltak: a plébánia épülete és a Szentháromság-szobor. Az 1826. évi tűzvész a plébánia épületét súlyosan megrongálta. Az uradalom, mint kegyúr, 1827-ben állíttatta helyre. A tér nyugati oldalán, a plébánia és Martin György tanító háza (ma: Bartina ABC helye) között 1842. május 12-én kezdték el a ma is álló városháza építését, s azt 1846. október 12-én adták át rendeltetésének. Terveit Tormai Károly és Huber Henrik készítették. A megyeházával harmonizáló klasszicista stílusban épült városházát azóta kétszer bővítették. Népesség A házak és a bennük lakó „háznépek" számát 1805 és 1847 között több ízben is felmérték. A változás főbb állomásai a következők: Évszám Házak Háztartások Lélekszám száma száma 1805 1038 1335 6152 1820 1156 1502 7251 1830 1300 1597 8271 1842 1304 1471 9093 1847 1399 1663 9359

394 Összehasonlításul megadjuk az 1789. évi adatokat: 914 lakóházban 1071 háztartás.

395 A18-19. század fordulóján még mindig gyarapszik városunk idegenből érkező kézművesekkel, kereskedőkkel, orvosokkal, tanítókkal és vincellérekkel. Az 1810. évi népességösszeírásból 30 származási helyet következtethetünk ki. Mindegyikből egy-egy példát közlünk: Atalai Szabó Mihály takács Ácsai István szekrénygyártó Agárdi Simon János földműves Bati Pál takács Berényi János kézműves Csanádi György vincellér Csákvári István kézműves Csornai Horváth János takács Decsi Szabó Pál halász Döbröközi Nagy András fazekas Faddi Tóth János szabó Gyönki Fodor István fazekas Igmándi Mihály hajdú Jánosházi Márton vincellér Kadarkúti András vincellér Kajdacsi Szabó Mihály szabó Kecskeméti Czéh György Kőszegi Szabó József szabó Monori Domokos könyvkötő Mözsi Petrás Mihály Ordasi Szabó Mihály Pacsai Mihályné Péczeli János könyvkötő Pesti Ferenc szűcs Rátóti Német Mihály Szajki István takács Szakcsi Mihály szabó Tassi Mihály vincellér Várkonyi Szabó János kőműves Zombai Szabó József

396 A felsoroltakon kívül - hogy csak a legismertebbeket említsük - Babits Mihály és Krenmüller Károly tisztifőorvosok, a lelkipásztorok és tanítók többsége sem született szekszárdiak. Nagy részük azonban gyökeret eresztett városunban, leszármazottaik köztünk élnek.