Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig

A bírói hivatal éve Főbíró Másod- és harmadikbírók, kisbírók (hegybíró, törvénybíró, vásárbíró) 1750 1751 1752 Ivó Péter Ivó Péter Pinczés Mihály 1753 1754-55 1756 1757 1758 1759 1760 1761-62 1763-64 1765 1766-67 1768 1769 1770 1771 1772-73 1774-75 1776 1777-78 1779-80 1781 1782 1783 1784-85 1786 1787-89 1790-91 1792 1793 1794 Pinczés Mihály Ivó Péter Hornung Ferenc Tranics Mihály Fakó János ? Tranics Márton Nagy Péter Pem József Simon Ferenc ? Fekete Mihály Ujfalussy Ferenc Bors László Schneider János Ujfalussy Ferenc Puksz Sámuel ? Sárdi Péter Benevics József Puksz Sámuel Hauszknecht János Kovácsovics János Benevics József Dicenty Ignác Taksonyi Péter Gyűszű István Bors László Kovácsovics Mihály Benevics József Prantner György - Kovács János Faddy István - Schrott Fülöp kisbíró, Nagy Péter hegybíró, Kiss Mihály városgazda, Osvald István jegyző, Tóth János a nemesek tizedese ? Nagy Péter, Sziver Ferenc Nagy Péter ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? A felsorolt városi elöljárók közül számosan később is jelentős közéleti szerephez jutottak, mint pl. a Benevics, Bors, Dicenty, Fakó, Gyűszű, Hornung, Puksz, Taksonyi, Tidri családok. Ezzel szemben a kétségkívül tehetséges Mengusár és Placzakner nem hagyott maga után vezetésre hivatott örökösöket. A Hornung família Szekszárdon kívül Tolnán is bírókat adott a 18. század 30-as éveiben; később sem zárkózott el a közélettől.

118 A bírók az 1351. évi 4. tc. kihirdetése óta adómentességet élveztek. A török megszállók is igényt tartottak a bírók közreműködésére, amikor az adót és terménydézsmát kellett beszedni, valamint a rendészeti feladatok ellátásában. Az osztrák felszabadító alakulatok,