Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig

A Sárvártól délnyugatra a Gyöngyös patak mellett fekvő Tizenháromváros nevének eredete nem tisztázott; van olyan vélemény, hogy eredetileg 13 házból állott. Itt Szekszárdon első ízben az 1794. évi tűzvész után említik. Ekkor még nem tudni, hogy a város melyik részén laktak a tizenháromvárosi jövevények. Legközelebb egy 1840. március 5-i hagyatéki perben fordul elő a Tizenháromvárosi utca. Ferner Mihályné háza ebben az utcában állt. A szomszédos házakban uradalmi alkalmazottak laktak, ebből arra következtethetünk, hogy a Marx Károly utcától északra, talán a Somogyi Béla utca környékén telepedhettek le a Vas megyei Sárvár külvárosából idevándorolt, fóldínségben szenvedő családok.

87 Valószínűleg katolikus németek lehettek, akik a szekszárdi szőlőhegyen munkát és megélhetést találtak. Apátsági épületek A három meredek lejtővel körülvett, nagyjából tégla alakú dombon templom, kastély és majorsági épület állt. Az apátsági templomot Mérey erősen rongált állapotban kapta, így mindenekelőtt ezt javíttatta meg. Az 1960-as évek végén végzett ásatások során előkerült MM monogramos téglákból megállapítható, hogy Mérey a templom délkeleti sarkához egy nagyon gondos munkával készült négyszög alaprajzú épületet - feltehetően sekrestyét - emeltetett. Trautsohn nagyszabású tervet készíttetett az apátsági épületek átalakítására, a terv azonban csak részben vált valóra. 1726-ban kezdett nagyobb arányú építkezésbe, amikor a templomot kijavíttatta és északi oldalához, az összedőlt kápolna mellé, melyben a hagyomány szerint I. Béla kriptája volt, sekrestyét emeltetett. Az északi és déli mellékszentélyeket sokszög-záródásúvá alakíttatta. Rodt bíboros apátsága alatt a templom jó állapotban volt. Ezt bizonyítja a halála utáni évben (1776) írt egyházlátogatási jegyzőkönyv, amely szerint három oltára volt finoman festett oltárképekkel („Imaginem eleganter pictam"). A főoltárt az Üdvözítő, két mellékoltárát Szt. József ill. Szt. László tiszteletére szentelték fel. Volt ugyan negyedik (fából faragott) oltára is a ferencesek részére, annál azonban nem miséztek.

88 1792-ben Szluha György plébános megint a templom rossz állapotára panaszkodott. Az uradalom építészének megállapítása szerint a torony még jó állapotban volt, s ahhoz tervezett egy nagyobb, hosszabb templomot. A hely szűkössége miatt azonban a vármegye erélyesen tiltakozott, ugyanis az akkor már megyeházának is használt apátsági épületek közti közlekedést és a további terjeszkedést akadályozta volna a megnagyobbított templom. Az apátsági templomról 1793-ban készült metszetrajz szerint - mint ahogy azt Kozák Károly régész megállapította - „a szentélyeket, a hajót és a torony két alsó szintjét csúcsívbe futó boltozat fedte. Az ábrázolás és a toronyaljban feltárt gótikus zárókő és boltozati bordák arra utalnak, hogy a középkori boltozat a török elvonulása után még állt, s azt Mérey Mihály vagy Trautsohn apát csak kijavíttatta. A mellékhajókba nyíló ablakfülkéket félköríves, a kápolnákat szegmentíves hevederek zárták le és kapcsolták a mellékhajók teréhez. Az ablakok félköríves záródásúak, azok a barokk építkezések során készültek ebben a formában. A torony második emeletén lévő négykarélyos ablak azonban mégis gótikus formát mutat. A torony első emeletének szintje azonos a karzatéval s a két teret egy magas nyílás kötötte össze. A tornyot gazdagon tagozott, szép formájú sisak fedte, amelynek igen érdekes volt merevítőszerkezete, gerendázata. A toronyalj és a hajó padlószintje azonos volt. A templom mögött látható támpillérekkel megerősített várfalat lőréses, pártázatos mellvédfal koronázta.

89 A templom átalakításának problémáit végül is az 1794. augusztus 7-i tűzvész „oldotta meg", amely után a leégett templomot csak ideiglenesen hozták helyre és az új - a mai belvárosi - templom felépítése után lebontották.

90 A Mérey-féle apátsági székházat Trautsohn kisebb változtatásokkal meghagyta, de felépíttetett egy plébániahivatalt. Az ő idejében épültek újjá az apátság majorsági épületei is.