Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A város újratelepítése és szerepe a Rákóczi-szabadságharc korában

esi kuruc rablás és gyújtogatás kivizsgálása végett. Mérey felkereste Bercsényit és elérte nála, hogy a dúlás körülményeit kivizsgálja.

44 A kuruc akció megtorlására rövidesen megjelentek Szigetvár felől a rácok és feldúlták Pécset,

45 majd felprédálták Bátát, ahonnan a szekszárdi zászló alatt katonáskodó Kovács Pál családjajavait hátrahagyva Szekszárdra menekült (miközben bátai szomszédait felkoncolták vagy elevenen megsütötték.

46

) Városunkat - jelenlegi ismereteink szerint - elkerülték a nagyobb szabású rác támadások, ám a kuruc hatalom Dunántúlról való kiszorításának időszakában a katonáskodó réteg családtagjait elköltöztették biztonságosabb vidékekre. így 1704 őszén Foktőre települnek, ahonnan 1705 novemberében térnek vissza, hogy rövid itt tartózkodás után, 1706 nyarán (esetleg őszén) a távoli Gömör megyébe költözzenek.

47 A folytonos jövés-menés eleve kizárta a folyamatos földművelést. Elvileg Rákóczi gazdasági hivatalának kellett volna gondoskodnia a szekszárdiak ellátásáról, de a száHítási és szervezési gondok miatt csak nagy ritkán juttatott pénzt és kenyérgabonát a katonacsaládoknak. Az igali ütközetben osztrák fogságba került Kovács Pál családjáról való gondoskodás a kivételes esetek közé tartozik. Kovácsné segélykérő levelére a fejedelem 4 mázsa búzát utalt ki.

48 Feltételezhető, hogy a szekszárdiak egy része nem állt be katonának. A város 1703. évi összeírását egybevetve a Gömörbe telepített kuruc családnevekkel, kiderül, hogy a rácok és a németek (Hifinger Mátyást kivéve) nem vállaltak katonai szolgálatot. A magyar felnőtt férfi lakosság mintegy 40%-ának neve hiányzik a gömöri jegyzékről. Ezek között lehettek a katonai szolgálatra alkalmatlan beteg és idős emberek is. Az itthon maradt polgári lakosság gondoskodott a szőlő- és gyümölcstermesztés folyamatosságáról, eltartotta az átvonuló és beszállásolt katonaságot, gyakorta menekülnie kellett a rácok és labancok elől. Ha tehette, nyugalma érdekében védlevelet szerzett a katonai parancsnokoktól. Részt vett a palánki védelmi sánc és híd helyreállításában, robotolt a környékbeli erődítményeknél. Ráhárult az ún. portális hajdúk kiállítása. A hadviselésből kimaradó jobbágyokat arra kötelezték, hogy maguk helyett megfelelő számú fegyverest (zsoldost) állítsanak.

49 Elsősorban a helybenmaradó lakosságra lehetett számítani a háborús időszakban tönkrement termelőerők helyreállításában. Végül, de nem utolsósorban, ezek az emberek művelték az apátság birtokait, amelyek jövedelmét Mérey a szabadságharc szolgálatában használt fel. A nagycsaládi kötelékben élő jobbágyok értelmezése szerint az 1703. évi vetési pátens nemcsak a hadviselő kuruc katonát, hanem rokonságát is felmenti a földesúri terhek alól.

50 A családi kötődésnek egyéb megnyilvánulását is tapasztalhatjuk. Eszterházy Antal, a kurucok dunántúli vezénylőtábornoka kifejti, hogy a végházak katonái csak akkor készek táborba szállni, ha magukkal vihetik közeli hozzátartozóikat, mert, mint írja: a katona „feleségét, gyermekét halálig el nem hagyja."

51 II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban is olvashatunk erről a jelenségről. „Kétségkívül csodálkoznak majd azok, akik ezeket az Emlékiratokat olvassák, hogy hányszor oszlattak szét a hadak családjuk megmentésére... a tisztek maguk oszlatták szét századaikat, hogy rokonaikat és barátaikat kísérjék és menekülésüket segítsék."

52 Amikor Balogh Ádám parancsára a szekszárdi végház helyőrsége 1704 szeptemberében a Duna túlsó partján fekvő Foktőre költözött, magával vitte családját is. A hívatlan vendégeket a foktőiek ellenszenvvel fogadták, s a szekszárdiakat fel is jelentették, de kénytelenek voltak eltűrni őket 1705 novemberéig, amíg Szekszárd fel nem szabadult Heister osztrák generális megszállása alól.

53 (Gabonájuk - írják a foktőiek - sem kasban, sem veremben nincs biztonságban, s „...ha szóllunk, öléssel fenyegetnek, sokszor puskavéget adnak."

54 Rákóczi katonái csakúgy, mint a labancok megkínozzák a lakosságot, feltörik ruhásládáikat, elkobozzák borukat, elhajtják barmaikat.

55 A szekszárdi katonák útja egy időre elválik családjukétól. Rákóczi hadműveleti terve szerint Balogh Ádám ezredének meg kell kísérelnie Dunaföldvár visszavételét. Bottyán Já-