Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

kok eminjekénti hivatali működést is elvállalt. A következő török feljegyzés arról szól, hogy a szekszárdi, a mohácsi és más szandzsákokban kialakított új hász-birtokok jövedelmei közé 1565. ápr. 22-től 1568-ig Szentmiklós, Ebes, Csatár, Decs stb. falvak jövedelmei is beletartoztak. A nagyobb szultáni hász-birtokok egyes jövedelemágait külön-külön állított eminek intézték. így értesülhetünk 1559. aug. 19-én kelt feljegyzésből arról, hogy Mahmud budai csaus a szekszárdi szandzsákhoz tartozó hász-birtokok gabonakészletei mabejn-jövedelmeinek eminjeként akkor 117 török aranyat fizetett be.

125 Ugyancsak a szekszárdi hagyatéki - törökül bejt ülmal - jövedelmek 1566. jan. 15-től 1570januárjáig történő kezelését Szidi Ali csaus látta el. Akkor a szekszárdi hagyatékok jövedelmén kívül a pécsi, a szigetvári, a mohácsi stb. hagyatékok eladásából eredő bevételek kezelését három évre 100 ezer akcse, azaz 200 ezer magyar dénárra becsülték. Ebben az időben a budai vilayetben fekvő szekszárdi szandzsák mukátaá-deftere feljegyzései szerint 1565. okt. 29-től 1570. máj 9-ig a tolnai, a paksi, a bátai és a vörösmarti révátkelők vámkezelését is egy török emin irányította és adminisztrálta.

126 A fentmaradt török feljegyzések arra utalnak, hogy Szekszárdon és közvetlen környékén az 1550-1570-es években a szultáni hász-jövedelmeket több jövedelemágban több emin kezelte. Szekszárd környékén Kis-Bát falu és Nagy-Bát puszta a koppányi szandzsák 1562. évi idzsmál defterében a koppányi vár két janicsár csapatának (bölük) tímár-javadalombirtokai között szerepel. A későbbi török feljegyzésekben, a szekszárdi szandzsák ruznámcséjában 1586. dec. 11-én feljegyezték, hogy Mehmed bin Hüszein endrédi azab-csapatbeli katona tímár-javadalombirtokai között 20 300 akcséval Őcsény is szerepel. A tímár-javadalombirtokra érdemesült török katonák nyilvántartását törökül ruznámcse néven nevezték. Ahmed budai pasa idejéből 1595. szept. 5-én jegyezték fel Ság falut és tartozékait 6500 akcséval mint, amely akkor Ibrahimról, Veli Musztafára íratott át. Ugyanezen forrásban szerepel 1595 szept. 5-1597. aug. 13. közötti időszakban, Ahmed bin Gazanfer, az endréki vár azábjainak kiájája, aki Kis- és Nagy-Bát falut évi 43 800 akcséval tímár javadalomként élvezte.

127 A tímár-javadalombirtokosok vagy saját maguk vagy megbízottjuk által szedték be a részükre egyévi keretösszegben biztosított jövedelmet. A szekszárdi szandzsákbégek Szekszárd várostól saját hász-javadalmukként mintegy nyolcféle terménytizedet és további 12 féle illetéket hajtottak be. A szandzsákbégek jövedelemkezelői, a vojvodák voltak. Szekszárdról az 1580-1591 közötti időszakból a következő adók, tizedek és illetékek beszedését jegyezték fel. ADÓFÉLÉK: 1580/81-ben 1590/91-ben Kapuadó, 40 kapu után 2 000 akcse Búzatized, 310 kile 4030 akcse Kétszeres tized, 150 kile 1 350 akcse Musttized, 220 cseber 15 820 akcse Méhkastized 200 akcse Szénatized 290 akcse Káposztatized 190 akcse Len- és kendertized 150 akcse Erdőhasználati illeték 500 akcse Hagyma- és fokhagymatized 250 akcse Sertésadó 220 akcse Juhadó 100 akcse Menyasszonyi illeték 180 akcse Bosztánkert illetéke 80 akcse Mezei kártétel illetéke 150 akcse Kincstári szőlő haszna 300 akcse 35 kapu után 1 750 akcse 300 kile 3 900 akcse 135 kile 1205 akcse 220 cseber 15 820 akcse 225 akcse 290 akcse 150 akcse 190 akcse 875 akcse 250 akcse 200 akcse 120 akcse 180 akcse 90 akcse 150 akcse 300 akcse