Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

23. A budapesti Ráta és Benedek cégnél készült 14 stációkép árát egy-egy szekszárdi hitközségi tag fizette (nevük a képeken), 24. A Fájdalmas Szűz szobrának előállítási költségét v. Vendel István polgármester elhunyt Magdolna gyermeke emlékére vállalta magára. HPSZ 53. - TU 1932. szept. 14. 25. TU 1925. okt. 25, 31. - HPSZ 45-47, 51. - Szilvek Lajos, szekszárdi születésű dogmatika- és filozófiatanár a pécsi szemináriumban, négyezer pengős kölcsönt nyújtott a templom helyreállítására. TU 1934. márc. 5. - Miklósi Ödön festőművész hét képét ajánlja fel, árából rendbehozzák a Szt. Katalint és Cecíliát ábrázoló ablakokat. HPSZ 48-49. Korábban a falfestemények helyreállításáról volt szó, de kiderült, hogy a megújhodott templom egységes hatását rontaná, ha az oltárok, képek, a szószék, orgonaház és a szélfogók nem újulnának meg, ezért 1928. jún. 11-én megindult a munka s az éjféli misét már megújulva ünnepelhették. HPSZ 51. 26. HPSZ 47. - 1916. aug. 15-én szólaltak meg utoljára a hadicélokra elszállított harangok, nevezetesen: a belvárosi toronyból 3, az újvárosiból 2, a kórházi és a Budai-féle temetőkápolnából l-l db. HPSZ 33. - A kórházi kápolna 98 kg-os harangját Jilk Károly szekszárdi mester öntötte 1893-ban, rajta a térdeplő Szent Péter, a Boldogságos Szűz és Szent Flórián alakja. A kápolna 39,7 kg-os harangját Jilk 1871-ben öntötte, rajta feszület, a Boldogságos Szűz és a kis Jézust karjában tartó Szent József alakja. HPSZ 34. - A Budai-féle temetőkápolna 49 kg súlyú harangját Wagner Károly szekszárdi mester öntötte 1904-ben. Felirata: ,Az élőket hívom, a holtakat kísérem, a felhőket szétoszlatom. - Öntetté Budai Pál és neje Nagy Rozália 1904." A belvárosi templom öt harangját Virág Ferenc püspök szentelte fel 1926. jún. 6-án. Blaha János öntötte a harangokat. Adataik: 1. Szentháromság, súlya 1900 kg. Hangja: C. 2. Nagyasszonyunk, súlya 954 kg, hangja: E. 3. Szent László, súlya 983 kg, hangja: G. 4. Szent Mihály, súlya 412 kg, hangja: A. 5. Lélekharang, súlya 120 kg, hangja: E. TU 1926. jún. 12. - 1935. aug. 15-én Kiss Lajos felszentelte a Remete-kápolna 56 kg-os harangját, melyet „egy istenszerető család" ajándékozott. TU 1935. aug. 17. 27. HPSZ 52,54,55. 28. Vesztergombi Antalné közlése. A liturgiára nézve Farkas Béla belv. plébános hívta fel figyelmem. Az 1939/40-ben dúló pestisjárvány megszűnésének emlékére állított Szentháromságszobor (a temesvári szobor mása) hatszögű homokkőpárkányára helyezték el régente a húsvéti szentelésre szánt sonkát. Az 1753-ban emelt szobor adatai: Felül a Szentháromság, oldalain: Szűz Mária, Szent Sebestyén, Szent Flórián. Alul, kovácsoltvas ajtó mögött a fekvő Szent Rozália szobra látható. (A plébánián őrzött gépelt irat.) 29. Nagy Ferenc, Nagy Sándor és Vesztergombi Antalné közlése. 30. TU 1922. júl. 29. - HPSZ 38, 42,43. - Újv.Évk. 5. 31. TU 1922. okt. 14, 1924. okt. 25, 1926. jún. 12, 1927. júl. 23. 32. TU 1926. aug. 14, 1928. febr. 4, 1932. szept. 14. HPSZ 48. 33. HPSZ 57-58. Kiss Lajos egyideig a Szekszárdi Népbank elnöke, felsőházi tag. TU 1926. aug. 14, 1938. nov. 26. 34. HPSZ 66. - Ujv. Évk. 32. - Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Abaliget, 1992. 335 , 337. 35. Vesztergombi Antalné közlése 36. Debulay Antal: A szekszárdi újvárosi római katolikus templom. Kézirat: TMÖL 1971/20. sz. helytörténeti pályázat. Az újvárosi plébánia évkönyve szerint „...a templom a 11-ik században lábrakapott úgynevezett átmeneti vagy román-csúcsíves stylben terveztetett". A továbbiakban Debulay Antal idézett munkájára támaszkodom. 37. Ujv. Évk. 5-10. 38. Újv.Évk. 10-14. 39. Ujv. Évk. 18-19. - TU 1926. jún. 12. - Az újvárosi plébániához tartozó Remete-kápolna részére a Jártas-család egy-egy 53 ill. 105 kg-os harangot adományozott, s azokat 1935. ill. 1939. augusztus 15-én szentelték fel. Újv.Évk. 21, 24. 40. Újv.Évk. 21, 25. - A ferences harmadrendről: Fischer Lajos közlése. 41. Fehér/Fekete. A Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztályának lapja. III. évf. 2./8V szám, 1993. Pécs. 8. oldal. Ujv. Évk. 28. 42. Újv.Évk. 29, 36. 43. Újv.Évk. 31, 33, 35, 36.: „Villa helyett az ujjaikat használták még az officírek is." 44. Újv.Évk. 36-37. A REFORMÁTUS EGYHÁZ 45. TU 1924. III. i, 22, IV. 5, 19, V. 3, VI. 14. -Tóth Lajost 1924. júliusában választották meg Szekszárdra lelkipásztornak, 1947. őszétől pedig a tolnai egyházmegye esperesének. Ez utóbbi tisztségéről 1955 őszén le kellett mondania, s őt, mint maga írja; „Bereczki Albert püspök törvényellenes beavatkozásával megakadályozta esperesi tisztségre való újraválasztását. Ugyanezen püspök az állami hatalom igénybevételével szekszárdi lelkészi állásának elhagyására kényszerítette. " Horváth Emil Tibor: A bogyiszlói református egyház története. In. Bogyiszlói képek. Bogyiszló, 1989. 182. old. 46. Ref.pr.jkv. 1924. IX. 8. - Nagy Sándor ref. egyházközségi gondnok közlése. 47. Ref.pr.jkv. 1912-1923. 1. 19. old, 1913. ápr. 12. ülés. 48. Szilvássy Géza lelkipásztor közlése 49. Ref.pr.jkv. 1935.1. 8. -1928.1. 3. -1914.1. 21. -1925. XII. 28. - A ref. egyház 1929. évi költségvetésében a kiskurátor évi bére: 24 P. (miközben a harangozóé: 352 P, a lelkészé: 2500 P). - 1924.1. 30-i presb. ülés jkve. 50. Ref.pr.jkv. 1919. június 8. - 1943. december 14. 51. Ref.pr.jkv. 1928.1. 3. - 1932.1, 3. - 1935. I. 29. 52. Ref.pr.jkv. 1931.1. 13, XI. 13. - 1932.1. 3, II. 28. 53. TU 1935. IX. 28. 54. Ref.pr.jkv. 1936. VI. 15. - Az egykéről: TU 1935. szeptember 28. 55. Ref.pr.jkv. 1928.1. 3. -1941. VI. 11.