Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MEZŐGAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - A Nagyatádi-féle földreform megvalósulása

találunk, 1930-ban 1194-et, 1941-ben már 1361-et. Ez a többlet elsősorban a legkisebb telkek szaporodásából keletkezett: 1930-ban az egy kat. hold alatti birtokok száma 117, évtizeddel később 275. Az öt hold alatti gazdaságok átlagos területe 2,4 kat. hold volt, míg a statisztika elfedi, összemossa a 10-50 kat. holdas területnagyságokat. Tapasztalat szerint 8-10 és 20-22 kat. hold között helyezkedett el a gazdaságok többsége. Még 1910 és 1930 között a gazdaságok számának növekedése nagyjából azonos a 10 hold alatti és a fölötti kategóriában, addig az 1930-as években a gazdaságok számbeli gyarapodása kizárólag a 10 kat. hold alatti birtokoknál következett be. Vagyis Szekszárd stagnálása és dinamikus vállalkozói réteg hiánya miatt nem jöhetett létre jelentős birtokkoncentráció, holott a korábban kialakult jelentősebb birtokok (elsősorban szőlők) a gazdaság más szférájában felhalmozott jövedelemből keletkeztek. Egyrészt a földreformmal, másrészt a birtokaprózódással felduzzadt a törpebirtokosok, töredékparcellások száma, akik földjükből megélni nem tudván, olcsó munkaerőt jelentettek a nagyobb birtokosok számára. Szekszárdon a földnélküliek javára nem is beszélhetünk igazi földosztásról, hiszen az eredeti tulajdonos megtartása mellett kishaszonbérleteket kaptak, melyek gyakran cseréltek gazdát. így a birtokszerkezetben lényeges változás nem történt, a földterület negyedrésze tartozott 100 kat. holdnál nagyobb birtokhoz. A tanulmányi alap kezelésében e táblázat szerint az erdő maradt. Mint nagybérlőről csak Fehér Lőrincről beszélhetünk. 30 kat. holdnál többet birtokolt 1929-ben:

24 Csötönyi József Töttös 32 kat. hold Föglein Jánosné 51 kat. hold 1400 n.öl Katona István 35 kat. hold 300n.öl Majsai István 30 kat. hold Ranga Antal 38 kat. hold 384 n.öl Steiner István 42 kat. hold 300 n.öl Török Pál Majsai 40 kat. hold 693 n.öl Török Pál Nyírő 38 kat. hold 800 n.öl Tenczlinger Lajos 39 kat. hold 700 n.öl Az alapítványi javadalmi földből Klausberger Károly 36 kat. hold 719 n.ölet, Nagy György 67 kat. hold 750 n.ölet bérelt. Míg a 30 hold feletti földbirtokosok valóban parasztok voltak, addig a szőlő valójában az úri lét kiegészítője. Tehát nem a földből lett a jólét, hanem a máshonnan szerzett jövedelemből a birtok. 3 kat. holdnál nagyobb szőlőbirtokkal dr. Albersz Rezső ügyvéd, Antal Pál ny.m.kir. közalapítványi főfelügyelő, Bodnár István bankigazgató, író, Erdős Sándor pékmester, Hazt Ferenc szőlészeti-borászati felügyelő, dr. Herczegh Gyuláné kórházi főorvos özvegye, Kamarás Béla ny.MÁV főfelügyelő, dr. Leopold Kornél bankigazgató, dr. Lipovszky Ferencné főorvos özvegye, dr. Martin József földbirtokos, Nagy István ny. főszolgabíró, dr. őrffy Imre képviselő, Pirnitzer Béláné ügyvéd özvegye, Réichl Sándor szőlőbirtokos, Ribling József földműves, Spányi Leó dr. ügyvéd, Salamon Árminné kereskedő özvegye, Schlott Lajos szőlőbirtokos, Szeghy Sándor gyógyszerész, Szászi Endre dr. ügyvéd, Tóth Károly ny. főmérnök, Ulrich József gyógyszerész, Vesztergombi István földműves, Wolf Arnold konyakgyáros rendelkezett.

25 A felsorolt birtokosok mellett azonban a város területének legnagyobb hányadát, egy negyedét, 3240 kat. holdat az ún. kötött forgalmú birtokok foglalták el, mely 22 birtokos között oszlott meg. A föld többsége a Magyar Királyi Közalapítványi Uradalomé - 2136 kat. hold - 731 kat. hold a városé, a fennmaradó részen egyházi, tanítói, iskolai javadalmak osztoztak.

26