Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MEZŐGAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - A Nagyatádi-féle földreform megvalósulása

díjak tömeges fizetésképtelenséget idéztek elő. Ennek orvoslására 1930-ban leszállították a terményben megállapított földvételi árat, s egyes átszámítási kulcsokat, valamint a kirívóan magas vételárak revíziójára is lehetőséget adtak. Ezek a kedvezmények azonban kevésnek bizonyultak. A tömeges kimozdítás elkerülésére 1931-ben a törlesztőrészleteket ismét csökkentették, s a következő évben újabb kedvezményeket adtak.

17 A szekszárdi földbéreket a gazdasági válság éveire 25%-kai mérsékelték. A búzával bevetett földreformos földek után a bér 66%-át fizettették, s a gazdavédelmi rendelet a gazdaadósok számára csupán 5,5% kamatot írt elő.

18 Ugyanakkor az uradalom a haszonbéreket és járulékos tartozásokat közadók módjára hajthatta be a polgármesteri hivatalon keresztül.

19 A kedvezmények ellenére a bérletek egyoldalú felbontása egyre gyakoribbá vált. A Tolnamegyei Földbérlők Szövetkezete tütakozott a kimozdítások ellen, s bizalmi embereik terjesztették elő azoknak a nevét, akiket a felszabadult parcellák művelésére alkalmasnak találtak. Emellett igyekeztek mindent megtenni, hogy a szövetkezet tagjai számára védgát illetékmentességet szerezzenek, harcoltak a bérleti díjak csökkentéséért, és a földadó elengedésére is indítottak akciókat. A másik fél szerint viszont legfontosabb munkájukat, a haszonbérek beszedését sem végezték el. Ezért az alapítványi uradalom kérésére az OFB a szövetkezet 7 évi fennállása után egyoldalúan kimondta, hogy a földbérlő-szövetkezeti tagság nem kötelező, közgyűlési határozattal a szövetkezet megszüntethető, s bárki kiléphet belőle. A szövetkezet vezetősége viszont beadványok sorában ostromolta az OFB-t a számára hátrányos határozat visszavonására.

20 Az állami és városi adóhátralékok miatt sok gazda ellen végrehajtási eljárást kezdeményezett az adóhatóság. Mikor a végrehajtók megjelentek, a szekszárdi gazdák jó része csoportosan a polgármesterhez ment, hogy ne foglalják le ingóságaikat, részletekben törlesztik majd az adót. Ezért a Szekszárdi Kisgazda Egyesület - mely ellen a legfőbb kifogás az volt, hogy vezetősége és tagjai azonosak a földbérlő-szövetkezet és kisgazdapárt vezetőségével - kérvényt intézett a főispánhoz, kifogásolva a túl magas állami és helyi közterheket. Az 1932. évi hátralékra 10 évi részlettörlesztést, az 1933. évire haladékot kértek a termények és a bor értékesítéséig.

21 A földreformmal kapcsolatos ellenérzések a gazdasági válság alatt teljes mértékben beigazolódtak. A kiosztások elhúzódása, a föld bérletbe és nem tulajdonba adása, túl kicsiny parcellák kimérése a vállalkozást eleve kétségessé tette. A birtokosok nagy része igaerő- és tőkehiánnyal küszködött, s ezért a gyakran rossz minőségű földön a lehetségesnél is gyengébb eredményt produkált. A magasan megállapított bérleti díjak, adók miatt gyorsan eladósodtak, s a válság évei alatt a kiosztott földek nagy része kicsúszott a tulajdonos, bérlő kezéből. ^ Szekszárdi birtokosok és bérlők

22 kat. hold 1910 1930 1941 0-1 ) 1124 117 275 1-10 s 1124 1077 1086 10-50 1 108 143 147 50-100 J 108 6 3 100 felett 8 2 2 1941-ben a 10 hold alatti birtokosok közül 1-3 holddal 530-an, 3-5 holddal 301-en, 5-10 holddal 255-en rendelkeztek. A 10-50 hold közötti gazdaságokból 110 volt lCr-20 hold közötti, 37 pedig 20-50 kat. hold nagyságú. A statisztikák hiányosságai miatt vizsgált időszakunk alatt tettenérhető változás leginkább a töredéktelkeknél mutatható ki. Míg 1910-ben 10 kat. hold alatt 1124 gazdaságot