Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

197. Uo., továbbá: A szekszárdi kir. törvényszék Ke. 2886/266-1929. sz, 1930. március 4-én kelt végzése; az Országos Hitelvédő Egylet 4902/68. sz, 1930. február 21-én kelt levele. - Szerző gyűjteményében, mindkettő Farkas Ferenc szívességéből. 198. Margitay József: A magyar kőbányaipar válsága. Arany János Nyomdai Műintézet Rt. Bp, 1932. 12-13, és 23-25. p. 199. A hitelvédelemről: Közg. Enc. II. kötet, 778-782. - Az Országos Hitelvédő Egyletről: Közg. Enc. IV. kötet, 200. 200. Az OHE. 4902/47. sz. levele Farkas Ferenc családi irattárából. 201. Az OHE 4902/68. sz. eredeti levele, ugyanott. 202. A szekszárdi királyi törvényszék Ke. 2886/266-1929. sz. végzése, ugyanott. 203. TÚ, 1936. január 18, 5. p. 204. Kovács János őcsényi gazdálkodó - aki időközben elhunyt -, Szabó Kálmán szekszárdi órásmester, Budai Gusztáv szekszárdi árufuvarozó. 205. Könyvszakértők: Schneider János és Debulay Imre szekszárdi bankszakemberek. - 1992-ben, a 90 éves Katona Józsefné sz. Taffner Márta a korabeli szójátékra emlékezett: „Itt mindenki kap kölcsönt, aki éry. " - mondták Szekszárdon. Mások - mint Marth János (1995), a Szekszárdi Várostörténeti Klubból, csak a Porgesz-bank névre emlékeznek. - Itt említem meg, hogy az Éry-család összefogott, anyagilag és erkölcsileg próbálta megmenteni Éry László vállalkozását, de azon már nem lehetett segíteni. 206. TÚ, 1936. január 22, 1. p. 207. TÚ, 1930. december 10, 4. p.; TÚ, 1933. április 8, 3. p. 208. TÚ, 1930. május 21, 3. p. 209. A Dombóvári Közgazdasági Bank Rt, ügyvezető igazgatójának, a Pécsi Dunántúli Bank Szekszárdon is ismert ügyvezetőjének sikkasztása, a mázai Tolnavidéki Kőszénbányának az Angol-Magyar Bankkal folytatott pere stb. 210. A jelzáloghitelekről: Közg. Enc. III. kötet, 63-64. 211. Matolcsy Mátyás: Az új földreform munkaterve. Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Bp, 1934. 132-134. 212. Matolcsy 1931-es adatai a bekebelezett, ismert és nem-bekebelezett teher arányáról: i.m. 135. p. - A KSH 1928-as bekebelezett teher összeírásáról lásd: Közg. Enc. III. kötet, 1037-1038, III. kötet, 64-65. p. 213. Konkoly-Thege Gyula: A magyar föld terhei az 1932. év végén. Magyar Statisztikai Szemle, 1933. évf., 719. p. - Lásd még: Matolcsy Mátyás, 1934. 133. 214. Idősor Inczénél. a többi számított adat! Incze Miklós, 1955. 258. 215. Böőr László: Nagykőrös gazdasági és társadalmi viszonyai a két világháború között. In: Nóvák László szerk.: Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. Nagykőrös, 1978. 169-271. Idézett hely: 175. p. 216. Idősor alapadatai a Nagy Magyar Compass évfolyamaiból! 217. Birtoknagyság szerinti megoszlásukat lásd: Matolcsy Mátyás, 1934. 139. 218. A gazdavédelemről átfogóan: A Pénzintézeti Központ első huszonöt éve, 1916-1941. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp, é.n, 97-101. - A gazdaadósságok rendezésének adatai 1933-tól 1940-ig ugyanott, a mű függelékében! Az ügymenetről, intézményekről lásd: Meznerics Iván - Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Magyar Közigazgatástudományi Intézet kiadása, Bp, 1937, 126. és 429-430. - A korabeli értékelés: A Gömbös Kormány három esztendős munkássága 1932-1935. Stádium Sajtóvállalat Rt, Bp, 1935, 58-61, továbbá: Matolcsy Mátyás, 1934. 135-145. 219. Matolcsy Mátyás, 1934. 144. 220. SzTP. 1931. évi zárszámadása, nyomtatott, 6. p. 221. Évsz. át, III. kötet, 425-426. 222. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. I. kötet. Stephaneum Nyomda Rt, Bp, Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 99. kötet, 76-85. - Egyezik ezzel: Dr. Iilyefalvi I. Lajos: Csonka hazánk városai a statisztika tükrében. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadása, Bp, 1940. II. kötet, 60. p. 223. Kanyar József: Elsikkasztott földreform, megvalósult földosztás Somogyban 1920, 1945. Akadémiai Kiadó, Bp, 1964. 61. p. - lábjegyzetben! 224. Schneider János. 1934. 56. 225. SzTP. 1933. évi zárszámadása, nyomtatott, 7. p. 226. Évsz, át, III. kötet, 391-392. és 458. p. 227. Magyar Közérdek, VII. évf. (1943), március 20, 5. p. 228. Horváth Róbert, 1984. 19-20. 229. A pénzügyminiszter igazoló jelentést kért, mivel függő kölcsöneit az előírt kormányhatósági jóváhagyás nélkül vette fel a város. Vesd össze: Közg. Enc. III. kötet, 660. 230. TMÖL Szekszárd város kiemelt iratai, 201. doboz. Speyer kölcsön iratai kötegében: A m. kir. belügyminiszter 84.954/1929. IV. sz. levele. 231. Uo, alapadatokból összeállítva! 232. A font-kölcsönről lásd: Az 1944-45. évi Nagy Magyar Compass-bzn, 39. p. 233. TÚ, 1929. július 27, 4. p. 234. Képv. Jkv. 1927. rkkgy, 10.379/1929. szám Kötelezvény szövege: uo, 348. oldaltól! 235. Képv. Jkv. 203. rkkgy, 14.142/1930. szám. 236. Végelszámolása: Képv. Jkv. 213 rkkgy, 13.943/1931. szám. 237. Képv. Jkv. 65. rkkgy, 4206/1930. szám. 238. Képv. Jkv. 103. rkkgy, 8651/1932. szám. 239. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: A közüzemi kérdés Magyarországon. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Rt, Bp, 1930. - Szekszárd közüzemeit is felsorolja, lásd: 54-55. p. Vesd össze: Közg. Enc. III. kötet, 710-723. • 240. A szerző adattárában! Bemutatásától eltekintünk.