Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

59. Pettritsrôi: Szekszárdi Vasárnap 1993. júl 25. - Almanach 364. - Pettrits István és József (Szekszárd, Munkácsy u. 8.) szóbeli közlései és családi iratai. Del. 890. Az Almási, Báló és Pelényi cukrászdákon kívül Erdős Nándor pék (Rákóczi 10.) alkalmazott cukrászt (vejét, Váü Mórt), Nikitics Antal pék (Rákóczi 83.), aki mézeskalács-készítéssel és viaszgyertya-öntéssel is foglalkozott, a Vörös Sándor (Zrínyi 1.) pékségben Kertay József cukrász dolgozott. TMÖL Tanonclajstrom, 1941. - Almanach 896. - Del 896. 1941. évi adat szerint a Széchenyi u. 21. sz. Majtány-féle házban Reményi Kálmán cukrászmester szerződtette azonos nevű fiát tanoncnak 3 évre. Majtány József háztulajdonost is cukrászként ismerik, de nem tudni, hogy mettől-meddig működött e szakmában. Kovács János Csaba u. 17. alatti cukrászról csak egyszer történik említés. A „régi" szekszárdiak sem tudnak róla többet. 61. Almanach 359. - Del. 891. - Zsadányi 129/30. - Posta Lajos közlése; az 1921-22. évi városi kislakásépítés művezetője: Fábián Mátyás. 62. Del 891. - Szekszárd v. közig. ir. 12 877/1928. TMÖL Tanonclajstrom 1943. Fábián Mátyás tervei szerint épített házak közül ma is állnak a Bartina és Mikes utcában; a szekszárdi Séd-patak vasbeton támfalai és a sárbogárdi elemi iskola felépítése is az ő műve. (Fábián Imre oki. mérnök közlései.) 63. Haidekker Jánosról: TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 15.637/1923. 64. Szabó Jánosról: TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 14 032/1921. - TU 1925. febr. 14. - 1928-tól a Takarékpénztár igazgatója. 65. TMÖL Szekszárd v. közig. ir. 4259/1939. Posta Lajos és Fábián Imre közlése Reiter János építőmesterről. 66. Schilling Antal építőmesterről: Fábián Imre oki. mérnök. 67. Almanach 365. - Szabó Gyuláról: Fábián Imre közlése. Izgága, politikai felfogásában gyakorta szeszélyes embernek ismerték meg. Míg 1919-ben a kommunistákért lelkesedik, 1944-ben a Hitler elleni merénylet után gratulált a Führernek a megmeneküléséhez. 1945-ben megtalálták a szalagot a szekszárdi távirdában, s emiatt fekete-üstára került. 68. Almanach 361- szekszárdi ref. presb. jkv. 1935. jún. 29. Horváth János és Fia kőműves-cég 1937-ben a pangó üzletmenetet kiegyensúlyozandó beton- és műkőkészítésbe fogott. 69. Uglár Jánosról: Tolnamegyei Népújság 1989. júl. 24. 70. Szekszárdi kórház építése: TU 1928. jan. 14., ápr. 7. 71. TK 1911. jan. 1. Töttős Gábor A Világ, mozgóképszínház c. cikkében (Tolna Népújság 1993. okt. 25.) írja: „A tervezett összeg háromszorosánál is többet költöttek el Uglár János tervének megvalósítására, de nem hiába... Belső terébe bronzírozott vaskapu vezetett, a teremben ezernyi apró figyelmesség a kopár falsík megbontásától Keil György pécsi festő 12 freskójáig... föld alóli központi fűtése, a páholyok, a vetítőház a legmodernebb technikát és ennek kényelemteremtő erejét aknázták ki...a télikertben számtalan szobor is kellő műélvezetet adhatott hajdanán." 72. TU 1929. december 7. 73. TU 1930. III. 29. - Koppány Károlyné közlése. - Uglár nemcsak épületeivel tette emlékezetessé működését, hanem közéleti szereplése is példaértékű. Városi képviselő-testületi tag, a Tolnamegyei Iparosszövetség és a Szekszárdi Első Magyar Asztaltársaság elnöke. A szegény gyermekek segélyezésének szószólója. TU 1929. XII. 7. 74. TU 1933. X. 11. - TMÖL Szekszárd m. város közig. ir. 834/1939. 75. Steig Flórián fazekas és Ács Lipót tanár: TK 1906. szept. 20. - Del. 882. 76. B. Sergő Erzsébet: Steig István fazekas. Szekszárd, 1966. Wosinsky M. Múzeum Adattára, 438-77. tétel. - Zsadányi 150. 77. István Erzsébet: id. Tamás József. 1960. IV. Wosinsky M. Múzeum Néprajzi Adattára, 444-77. tétel. M. Kresz Mária: Jelentés a váraljai és szekszárdi gyűjtőútról. Bp., 1953. Wosinsky M. Múzeum Néprajzi Adattára, 135-74. tétel. 78. István Erzsébet: id. kézirat. 79. TMÖL Szekszárdi Árvaszék iratai 1239/1939. - Németh Lajos közlése. 80. Nöger Frigyes, Del 892. - TmU 1929. febr. 9. 81. A fényképezés első száz éve. Szekszárdi Vasárnap, 1993. III. 21. 82. TMÖL alisp. ir. 320/1926. Müller Testvérek „gépgyára". -4021/1901. sz. iparigazolvány. 83. Müller Ferenc közlése. 84. Almanach 367. - Del 898. - Dr. Marth F. és Zámbó Klára közlése. 85. Zsadányi 148. - Almanach 362. - Vesztergombi Antalné közlése. 86. Roth Józsefné és Vértes Ernő közlése. Tolnavármegye, 1903. ápr. 26. 87. Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Bp. 1989. 185. 88. ö. Roth Józsefné és dr. Marth Ferenc közlése 89. TMÖL Szekszárdi árvaszéki iratok 382/1940. - Del 894. 90. Seleznik kárpitos: Uo. 54/1942. 91. TMÖL Szekszárd v. közig, iratai 1938. VIII. 6. Vörös István kárpitos és tanító. 92. Stockinger kéményseprő-dinasztria: Almanach 365. 93. Cseke Sándor kéményseprőről Kapitány József és Mészáros László közlése. Pravda János kéményseprőt (1881. Kamenec. Szilézia) 1934-ben felveszik Szekszárd kötelékébe, miután letette a honosítási esküt. TMÖL Szekszárd v. képv. test. jkv. 71 rkkgy (1491) 1934. 94. Babus Jolán: A szekszárdi kékfestőműhely történetéhez. 1963-1966. Wosinsky Mór Múzeum Néprajzi Adattára. 574-79. tétel. 95. Del 895. - Zsadányi 144. 96. Cziky Pál közlése. - Kevésbé hízelgő a palánki réten lakó cigányok magatartásának megítélése, ui. 1931-ben a város képviselő-testülete úgy határozott, hogy szemmeltartásuk érdekében az alsóvárosi temető mögötti közterületre (ma: Alkony u.) telepíti át őket. TMÖL Szekszárd v. közgy. ir. 138 rkgy (6347) 1932.