Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK
Dr. Szilágyi Mihály Szekszárd ipara RÖVIDÍTÉSEK Almanach = A magyar ipar almanachja, 1929. Del = Dunántúli cím- és lakjegyzék. Győr 1929/30. T. Mérey 1975 = T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között, Tanulmányok Tolna megye történetéből VT. Szekszárd, 1975. T. Mérey 1978. = T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. Szekszárd, 1978. T. Mérey 1989 = T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében, a második világháború idején. Tanulmányok Tolna megye történetéből X. Szekszárd, 1983. TK = Tolnamegyei Közlöny TMÖL = Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára Tóth 1989 = Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Bp. 1989. TU = Tolnamegyei Újság Zsadányi = Tolna megye adattára. Szerk.: Zsadányi Oszkár. Pécs, 1937. Személyi adattár. Szekszárd megyei város. JEGYZETEK /. Gyáripar 1. T. Mérey 1975. 291. 328/9. sz. jegyzet. - Steig Flórián 1910-ben 4 munkással konyhaedényeket és dísztárgyakat készített. Tucatnyi takács szőtte ágy- és asztalneművé a kendervárosiak fonalát. 2. Szekszárd gyáripari termelési értékének kb. 80%-át a Molnár nyomdában állították elő. - TU 1923. V. 26., VI. 30., VII. 7. 3. T. Mérey 1983. 479., 482. 4. Eszmény és valóság. Ötven esztendős nyomdászságának fordulóján írja: Molnár Mór nyomdászmester, a „Nyomdaipar" V. szerkesztője. Bp. 1937. 5. Sipter Gézáné: Nyomdák és nyomdászok. Kézirat. 1973. 39/41. 6. Nagy Magyar Compass 1927-28. 595. - Molnár Mór: id. mű. 104. Az igazgatóságban van Leopold Kornél elnökön kívül ifi. Leopold Lajos agrárközgazdász és szociológus, Schneider János bankár és laptulajdonos (kereskedelmi igazgató), Molnár Mór (műszaki igazgató), Szeghy Sándor gyógyszertártulajdonos stb. 7. Molnár Mór id. mű 107. a „Nyomdaipar" c. lap párizsi tudósítója Lengyel Pál, a LINGVO INTERNACIA c. eszperantista folyóirat kiadója és szerkesztője. - Molnár Mór haláláról: Müller Ferenc közlése. 8. TU 1939. április 15. 9. Töttős Gábor: A Koreczky-ház. Tolnamegyei Népújság 1991. III. 11. 10. Zsadányi 72. - Nagy Magyar Compass 1940-41. II. 307. 11. TMÖL Szekszárdi Ipartestület iratai, 926/1942. 12. A Szekszárdi izraelita Hitközség anyakönyvei. - TK 1916. IX. 10. A Kaszás-nyomdáról dr. Kaszás Miklós oki. közgazda, Qiryat Haim, Israel, 1933. november 7-én kelt levele. A család eredetéről uő.: ,A Kahn vagy Kann név arra utal, hogy családom apai részről Spanyolországból származhatik. " 13. TMÖL Szekszárd v. képv. t. jkv. 219 rkkgy 26274/1942. 14. Szitkovics Sándor közlése 15. Del 896. 16. TMÖL alisp. ir. 320/1926. 17. Szitkovics Sándor: Hófehér kenyér, sötét korpa, meg a molnárok. Szekszárdi Vasárnap 1993. II. 28. 18. A városi téglagyáron kívül Antlfinger, Bencze, Czank, Uglár, Takler és Schmideg-féle társascégek foglalkoztak téglaégetéssel. Az 1925. december 9-i gyárvizsgálati jkv. szerint Schmideg 10, Takler 6 munkást foglalkoztat. 19. TMÖL Szekszárd v. képv. t. jkv. 35. rkkgy. 1942/VI. 10. 20. TMÖL Szekszárd v. mérnöki hivatal. Téglagyári iratok. 30. doboz. A Schmideg-féle téglagyárról: TU 1934. VII. 11. 21. TU 1930. XII. 6. 22. Taksonyi Mária: Szekszárdi földművesek élete a két világháború között. Adatközlő: Steiner Jánosné. 1978. Wosinsky Mór megyei múzeum néprajzi adattára. 553-79. sz. tétel. 23. TMÖL Szekszárd v. képv. t. 1930. III. 18. rk. közgyűlési határozata. 24. TMÖL Szekszárd v. mérnöki hivatal. Vágóhíd építési iratok, 1926-30. 24. doboz. - TU 1936. VIII. 5. 25. Uo. 1497/1929. sz. határozat. 25. doboz. 26. A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. Összeállította: Fent Ferenc m. kir. selyemtenyésztési főfelügyelő. Bp., 1930. 54. skk. - Vesztergombi Antalné közlése. - Az 1933. évi országos faluszövetségi kiállítás szekszárdi tájékoztatója. -