Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A zsidó felekezet

Mivel a Tóra betűit nem szabad kézzel érinteni, az olvasáshoz Tóramutatót („jád") használnak. Egy naptári év leforgása alatt végigolvassák a Tóra Öt Könyvét. Ünnepeken, illetve egyéb Tóra-olvasási alkalmakkor az aktualitásnak megfelelő részleteket olvasnak fel. A Tóra felolvasása általában a modernebb rítusú templomokban a Frigyszekrény előtti emelvényen, a tradicionálisabb berendezésű templomokban a templom közepén elhelyezett emelvényen történik. A Tóra elé járulás nagy megtiszteltetésnek számít. A zsidó fiúk 13 éves korukban lesznek jogilag felnőttkorú tagjai a gyülekezetnek. Ekkor járulhatnak életükben először a Tóra elé. Az istentiszteleteken a Tóraolvasás után más szentírási könyvekből is olvasnak fejezeteket, de ezeket már nem tekercsből, hanem nyomtatott könyvből. A tradicionális elhelyezkedés a zsinagógában a következők szerint történik: a férfiak számára van fenntartva a földszint, míg a lányok és asszonyok a karzatra mennek fel. (A Holocaust következtében tragikusan megkevesbedett létszámú gyülekezetekben külön oszlopokban bár, de a földszinten foglalnak helyet a férfiak és nők.y

9/a

' A Frigyszekrénytől dr. Rubinstein Mátyás főrabbi, balra Benau Lipót főkántor széke állt. A főrabbi mögött volt az öltözőhelyiség, amelyben az ornátust és imakönyveit tartotta. Az első sorokban az hitközség (többnyire jómódú) elöljárói ültek. Mögöttük a többi jómódú, majd hátrább az egyre kisebb pénzű férfiak béreltek ülőhelyeket. A régóta bérelt helyéhez mindenkinek elővéteü joga volt. Új jelentkező csak olyan helyre kaphatott jegyet, amelyre régi bérlője nem tartott igényt. Ugyanez a hierarchia érvényesült fenn a női karzaton, ahol az első sorban kapott helyet a rabbiné („rebecn"), a hitközségi elnök felesége, az elöljárók, a gazdag kereskedők, ügyvédek, orvosok női családtagjai. A szekszádi zsinagógában, akárcsak hazánk többi liberális (neológ) felfogású hitközségeinek templomaiban szombaton és ünnepnapokon felhangzott az orgona. Benau Lipót főkántor vezetésével népes kórus működött. A zsinagógai istentiszteletnek elengedhetetlen része a Szentírás tanítása és általában a vallásos tanok előadása. Ennek mindmáig legismertebb formája a prédikáció. Izrael tanítómestereinek, a rabbiknak oktató tevékenységében gyökerezik az ókortól napjainkig. Prédikáció hangzik a rendszeres (szombati, ünnepi) istentiszteleten, valamint az alkalmi liturgikus eseményeknél, pl. fiúk és leányok zsinagógia nagykorúságának avatása ünnepén, esküvőn, temetésen, tanévkezdetkor, tanévzáráskor stb. Míg az istentisztelet héber nyelven történik, a prédikáció magyarul a szószékről. A prédikáció alapigéjét a központi tételeit héber nyelven szokták idézni a Szentírásból vagy a zsidó szentirodalom műveiből. A HITKÖZSÉG VALLÁSI ÉS VILÁGI VEZETŐI A templomépíttető Ungár Simont 1902 szeptemberében dr. Rubinstein Mátyás (1862. Dunapentele) követte a rabbiszékben. 42 éves szekszárdi szolgálata alatt - az iratokból kitetszően - öt hitközségi elnököt ,szolgált ki". A neológiához tartozó liberális szellemű hitközség sohasem a papját tekintette első számú vezetőjének, hanem a város leggazdagabb zsidó férfiai közül választott hitközségi elnököt. Igaz, e férfiak egytől egyig vezetésre termett, többnyire tanult emberek voltak. Ragaszkodtak ahhoz, hogy az iskolaszéktől a Chevra Kadisa-ig legalább a társelnöki tisztet maguknak tartsák fenn. Még az olyan nevezetes esemény, mint a templom 1897. évi felavatása, egy civil, foglalkozását tekintve nagybirtokos Leopold Sándor forgatókönyve szerint, avatóbeszédével ment végbe. Mindamellett a hitközség megadta a módját, hogyan kell fogadni és beiktatni hivatalába az új rabbit. Néhány előkelő hitközségi tag Nagydorogig eléje utazott a Rubinstein házaspárnak, este a szekszárdi vasútállomáson a 30 tagú zsidó képviselő-testület