Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A város sporttörténete

bérkocsi is járta. Még baloldali közlekedés volt érvényben, a jobbra hajts-balra előzz közlekedési szabályokat 1941-ben vezették be Magyarországon.

35 A repülés iránti érdeklődést Magyar Sándor óceánrepülő bravúrja váltotta ki. Nevét is azért magyarosította Wilczekről, hogy ilyen módon is demonstrálja sportvállalkozásának célját; a trianoni békeszerződés elleni tiltakozást. Amerikai magyarok megvásárolták számára Lindberg gépének mását, az USÁ-ban élő szekszárdi származású pilóta 1931-ben ezzel a géppel repülte át az óceánt Detroit és Budapest között.

36 Már a tervezett repülés hírére akció indult Szekszárdon. Többen gyűjtésből kívántak repülőgépet vásárolni a megyének, „ezzel is erősítve a csonka Magyarország sportsikereit," de a kezdeményezés sikertelen maradt.

37 Voltak kísérletek a lovassport meghonosítására is. Ebben a Magyar Gazdák Országos Lovas Egyesülete és a tolnai Kinizsi-tüzérek tettek kezdeményező lépéseket 1935-ben. Látványos lovas felvonulásokat, díjugratásokat rendeztek évente, nem csak „a vezető értelmiség", hanem „a többi társadalmi réteg"-mk is szánva a programot. Költséges sportnak számított a lovaglás, egy 50 fős tagság havi 10-12 pengő tagdíjjal fenntarthatta volna az egyletet, ennyi támogatóra azonban nem lehetett számítani.

38 Néhány kisebb sportkör tevékenykedett még Szekszárdon, pl. a Garay Gimnázium Ifjúsági Sportköre (alakult 1922-ben) és az Országos Postás Sportegylet szekszárdi csoportja, mindkettő 1944-ben szűnt meg.

39 Trianonnak a magyar haderőt korlátozó intézkedése egy sporttörvénnyel megtámogatott egyesületi forma kialakulásához vezetett Magyarországon. A Levente Egyesület kapta feladatul a 12-21 éves fiúk (és később a lányok) kötelező sportfoglalkozásának és katonai előképzésének megszervezését. Szekszárdon 1924-ben alakult a Levente, hivatalából adódóan a polgármester lett az elnök. Az egyesülethez tartozók igazolványt kaptak, egyensapkát és jelvényt viseltek, politikai pártnak nem lehettek a tagjai. Köszöntésük: Szebb jövőt!

40 Országos tapasztalatokat igazol a szekszárdi helyzet is. Sokan hiányoznak a kötelező foglalkozásokról, az alispán szigorú intézkedéseket sürget, mert „lanyha a Levente Egyesület működése. " Vendel felhívást tesz közzé, szokatlanul kemény hangvétele is jelzi a hivatalos elmarasztalások súlyát. „Úgy látom, hogy teljesen hiábavaló volt minden eddigi figyelmeztetésem - írja a polgármester - most már a kényszer eszközökhöz kell folyamodni. Vegye tudomásul minden szülő, hogy ezen hirdetményem az utolsó intés. Már a pénzbüntetés és elzárás következik. Egyidejűleg megkerestem az államrendőrséget is, hogy a testnevelésre kötelezett ifjakat szükség esetén kényszereszköz útján vezessék elő a testnevelési órákra. " A törvény lehetőséget adott a mulasztók büntetésére, Vendel István 1925-ben óránként 100 ezer korona bírságot szabott ki. Visszatartás címén egy-két órás elzárással is fenyítettek, a legnagyobb büntetés 12 óra elzárás lehetett.

41 Az első világháború után a sport terén hatalmas fellendülés volt Magyarországon, az egyletek száma hirtelen megnőtt, különösen a kötelező Leventével. Tolna megye minden településén alakult ilyen egylet. Szekszárdon 18 oktató - a többségük rendőrségi alkalmazott és pedagógus - foglalkozott ezer Levente-kötelessel. Hiányzások, fegyelmezési gondok, alacsony előadói tiszteletdíjak nehezítették az oktatók dolgát, a hivatalok izgatást és ellenséges magatartást gyanítottak a sok távolmaradásban, „mert a lakosság nem kis része a célnak magasztos, üdvös voltát megérteni, elismerni képtelen. " Az oktatók szóvá is teszik a hivatal „krajcároskodó" viselkedését, az alispán visszautasítja a vádat, sőt „ilyen kifejezést csak hatóság használhat az alárendeltjeivel szemben," de levente-oktató nem, mert az már „a hatóság iránti köteles tisztelet" elleni vétség...

42 1927-ben zászlószentelés, sportverseny, egyenruhás zenekar a már megerősödött Leventét mutatja, kiadják a leventék tízparancsolatát. Az egylet iránti szimpátia növelése érdekében a rászoruló fiatalokat segítő szociális intézkedéseket terveznek. Megyeszerte és Szekszárdon is lőtér, sporttelep, helyenként székház építésébe kezdtek a települések költségére. Szekszárd jelentős plusz kiadásokra kényszerült, a városi testnevelési alap csak az oktatók díjazására volt elegendő.

43 A fellendülés évei után a Levente iránti érdeklődés Tolna megyében is jelentősen visszaesett.