Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

Országosan jelentős irodalom-népszerűsítő missziót töltött be ebben az időben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, 1931-ben Szekszárdon is nagy sikerű estet tartott. Áprily Lajost és Reményik Sándort Ravasz László dunamelléki- és Makkai Sándor erdélyi református püspök is elkísérte, 800 hallgató szorongott a megyeháza nagytermében. Ezek az alkalmak, a korszak irodalmi életének kiemelkedő személyiségeivel való találkozások nem maradtak hatás nélkül. Belőlük táplálkozott az iskolai- és az iskolán kívüli népművelés, egyesületek erre építették programjukat, a „művelt közönség" körében illett ismerni műveiket. Ügyvédek, orvosok, banktisztviselők vállaltak szerepet irodalmi műsorokban, felolvasó esteken, élőképek bemutatásában.

101 ÚJSÁG - ÉS KÖNYVKIADÁS Tolna megye csütörtökönként megjelenő újságja, a Tolnavármegye és a Közérdek politikai hetilapként, az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség hivatalos fórumaként jegyezte magát. Szerkesztősége a Bezerédj utca 5, kiadóhivatala a Béri Balogh Ádám utca 42. szám alatt működött. Éves előfizetési díja alig került többe egy könyv áránál.

102 Megszűnésekor 1919-től új lap vette át a szerepét, a Keresztény Nemzeti Párt Tolnamegyei Újság című hivatalos közlönye. Felelős szerkesztője Schneider János, a lap 1930-tól már hetente kétszer, szerdán és szombaton jelent meg. Húsz külső és nyolc belső munkatárssal dolgozott, ez utóbbiak Babay Géza, Bodnár István, dr. Halmos Andor, Jánosi György (Váralja), Károsi Pál (Budapest), Makray Meyer Lajos, Seper Kajetan és Sztaszinó László. Már 1922-ben felmerült a napilappá szervezés gondolata, de a tulajdonosok ezt nem vállalták a nagy kockázat miatt. Több megyében 1-2 napilap és 3-4 hetiújság is megjelent. Tolna megye mindkét lapja máról holnapra élt, nem egyszer jelentős veszteséggel. Magyarországon ekkor 1230 lapot adtak ki, kétharmadukat a fővárosban, 421-et vidéken. Megyei hetilapként még ismert volt Szekszárdon Dulin Jenő pártonkívüli újságja, a Tolnamegyei Nemzedék (1921-1922) és a Dombóváron nyomtatott független politikai társadalmi lap, a Tolnamegyei Hírlap (1932-1949). Azokból az időszaki kiadványokból is eljutott néhány a megyeszékhelyre - pl. Új Komédia, Dunántúli Kultúra stb. - melyek irodalmi, színházi lapként indultak.

104 A két világháború között számos, népműveléssel foglalkozó szakmai lap jelent meg Magyarországon. Közülük az Iskolánkívüli Népművelés és a Néptanítók Lapja (1931-től Népművelési Tájékoztató címmel) járt a hivatalokba, iskolákba és egyesületekbe. Több hasonlóan fontos szakmai-módszertani folyóirat szinte ismeretlen Szekszárdon, a Kaszinó jelentős közgyűjteménynek számító könyvtárában sem voltak fellelhetőek. Ezek hiánya pl. Dunántúli Népművelés, Magyar Kultúrszemle, Közművelődés, A Kenyér, Magyar Lélek, Vasárnapi Könyv stb. - érezhető szemléleti és módszerbeli korlátokat jelentett a gyakorlati népművelésben.

105 ISMERETTERJESZTÉS Az jskolán kívüli népművelésben jelentős helyet kapott az ismeretterjesztés. Illúzió és praktikum keveredett benne, az olyan tudásba vetett hit illúziója, amely mint égő fáklya, gyorsan és mindenkit érint jótékony hatásával. Ugyanakkor gyakorlatiasság, az írni-olvasni tanítástól a hétköznapi praktikus ismeretek népszerűsítésén át a tudományok, művészetek és az irodalom magas színvonalú terjesztéséig. Mindezt áthatotta egy erősödő ideológiai, politikai töltés a magyar kultúrfölényről vallott nézetek és az irredentizmus szellemében. Irredenta Estek címmel a Horthy Miklós által kezdeményezett Vitézi Rend hirdetett műsoros előadásokat. Szekszárdon 1921. július 30-án alakult a megyei Vitézi Szék „Nagyma-