Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

1933-ban magára vállalta a budapesti Szalmásy képszalon művészeinek, köztük Cserna, Geiger, Neogrády és Nágely képeinek bemutatását. A háború éveinek utolsó jelentősebb tárlatát a fővárosi Róna-szalon anyagából nyitották meg 1943-ban a Szekszárd Szállóban.

64 Amíg nem volt művészeti társaság Tolna megyében, a szekszárdi festők szívesen mentek Somogyba a Bessenyei Társaság meghívására.

65 A Pécsi Képzőművészek Egyesületével Ferencz Lajosnak volt kapcsolata, pl. 1930-ban 25 képpel vett részt a baranyaiak tárlatán. Megalakulása után (1933) a szekszárdi székhelyű Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör töltötte be a művészeket összefogó szerepet. Szekszárd festőművészei gyakran kaptak meghívást a Műcsarnok, vagy a Nemzeti Galéria tárlataira, ahol több alkalommal művészeti díjakat nyertek. A tanulás és megméretés igazi próbáit a külföldi tanulmányutak és bemutatkozások jelentették. Miklósi 1923-ban főrangú családok tagjait festette Hollandiában, 1932-ben egy Japánba készülő válogatáshoz kértek tőle képet. Wallacher László Olaszországban tökéletesítette művészetét.

67 Fiatalon nagy jövőt jósoltak Szabó Dezsőnek, képei már a húszas években eljutottak Amerikába és Argentínába.

68 Mattioni Eszter 1939-ben Svédországban és Dániában készített sok vázlatot.

69 Bár ebben a korban iparművészetről nem beszélhetünk Szekszárdon, néhányan olyan munkákkal foglalkoztak, melyet a kortársak oda soroltak. Közülük id. Marossy Lipót intarziás bútorai, özv. Mattioni Jánosné miniatűr hímzései, Theisz Lőrinc műbútorai és Szüle Dénes ötvös érdemelnek említést, az ő díszművei a tengeren túlra is eljutottak.

70 SZOBRÁSZAT Amikor a Magyar Nemzeti Szövetség indítványára országzászlókat - „Nagymagyarország és a Revízió szimbólumát, a hazafias érzés és öntudat ébrentartóját" - állítottak szerte az országban, 1938-ban Szekszárd képviselő-testülete is egy ilyen emlékmű mellett döntött. Elkészítésére Konrád Sándor szekszárdi szobrász kapott megbízást. Ez volt a két világháború között az egyetlen olyan ügy a képviselő-testület előtt, melynek vitái ún. széksértéssel végződtek. Az emlékmű-állítás gondolatának elsőbbségét magának tulajdonító Frontharcos Egyesület rossz néven vette a kvt. beavatkozását. Dulin Jenővel az élen kivonult az ülésteremből, Makray Ferenc pedig kemény vádakkal illette Vendel István polgármestert. A vitáról felállva szavazó testület széksértésben - a tanácskozás méltóságának megsértésében - vétkesnek mondta ki Makrayt, pénzbüntetésre és a tanácsterem elhagyására kötelezte. Végül kompromisszum született; az emlékművet Vendel elképzelései szerint készítették - középen a Hiszek egy... kezdősoraival és a zászlórúd tetején esküre tartott kézzel - de két oldalra felkerült a Frontharcos Szövetség és a HONSZ címere is. Az emlékmű avatására 1939. október 29-én került sor ünnepi külsőségekkel. Határozat mondta ki, hogy a felhúzott zászló addig maradjon félárbócon, amíg az elcsatolt területeket Magyarország vissza nem szerzi. A Béla király térre állított emlékművet 1948-ban, a szabadságharc centenáriumán '48-as szimbólummá alakították át.

71 Konrád szobrászi képességeit a Szekszárdi Kaszinó száz éves jubileuma alkalmából kezdeményezett és 1942-ben avatott Bezerédj István szobor mutatja igazán. Bezerédj szobor állítását már a honfoglalás ezredik évfordulójára is tervezte a város, de az összegyűlt pénz a hadikölcsön-kötvényekkel elveszett. Konrád szobrának költségeit a család nevében Bezerédj Pálné adománya, a Kaszinó gyűjtése és a város fedezte. Egyben a támogatás fejében a város ekkor kérte vissza az 1890-es években Garay-szobornak fenntartott sétakerti területet.

72 A harmincas években még készült néhány szobor és köztéri alkotás. Konrád műve az 1930 karácsonyán, a belvárosi r.k. templomban felszentelt Szent Imre szobor is.

73 Béri Balogh Ádámnak már a húszas években emléket kívántak állítani. Szobrának helyéül a Széchenyi-Bezerédj-Béri Balogh Ádám utca kereszteződésében lévő kis teret - valamikor