Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

Ilyen ellentmondásokra nem építhető kultúrpolitikai stratégia, a várt lényegi és tartós fejlődés elmaradt. Kormányzati szinten megoldatlan kérdések is akadályozták a fejlődést. Pl. elmaradt a tárcák közötti hatáskör tisztázása az iskolán kívüli népművelésben, esetlegessé vált az anyagi és szervezeti erők megosztása, hiányzott az önkormányzatokra hárított népművelési terhek anyagi fedezete stb. Mindezek megannyi kibúvót és akadályt jelentettek a végrehajtásban. Kormányzati felelősség az is, hogy a napi politikai aktualitásokból levezetett népművelési célokat a XIX. századi népművelés eszmény, és az arra rakódott hivatali bürokrácia módszereivel kívánták elérni. ígéretes vállalkozásnak indult az iskolán kívüli népművelés. A szabadoktatáshoz hasonlóan, saját terveihez és a tennivalókhoz viszonyítva több adósság maradt utána, mint eredmény. A népművelés igazi nagy kérdései megválaszolatlanok maradtak.

18 MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÁS A műkedvelés, azon belül is elsősorban a színjátszás a húszas-harmincas években vált igazán közönségszervező, műveltséget és szórakozást nyújtó hagyománnyá. Nagymúltú egyesületek adtak otthont a népszínműveket, daljátékokat és operetteket bemutató szereplők téli hónapok vigasságait színesítő előadásaihoz. Ahogy kialakultak az egyesületek városrészenkénti jellemzői, úgy az ahhoz kötődő színjátszás is megteremtette a maga szereplőgárdáját és közönségét. Ugyanakkor a játékstílus és a választott műfajok, darabok tekintetében sok hasonlóságot mutat a felsővárosi Református Olvasókör, az alsóvárosi R.k. Olvasókör, az Újvárosi Katolikus Társaskör és a belvárosi Polgári Olvasókör. Legtöbb műkedvelő előadást a közülük elsőként alakult Szekszárdi r.k. Olvasókör mutatta be. 1896 óta céljának tekintette a társadalmi élet valláserkölcsi alapon való fejlesztését, a földművelési ismeretek gyarapítását és a szórakoztatást. Ennek érdekében Kiss Lajos apátplébános egyházi elnök és Baka János világi elnök ismeretterjesztő sorozatokat és színielőadásokat szervezett az 1930-as években.

19 Az egylet színjátszói évente egy-két előadással mutatkoztak be a Széchenyi utca 66. szám alatti olvasókörben, elsősorban a korszak divatos népszínműveiből vett darabokkal. Pl. Vén bakancsos fia a huszár (1925), Falurossza (1932), Iglódi diákok (1936) stb. Az olvasókör szereplői az alsóváros ismert színjátszói voltak: Fuksz Juliska, Háromházi Anna és Ilona, Kránicz Vera, Prantner Erzsébet, Szőr Erzsébet, Búzás István, Háromházi Sándor, Szegedi János, Till János és mások. Előadásaikat Taksonyi János rendezte, Petz Hubert karnagy közreműködésével.

20 Néhány sikeres előadással váltak ismertté az 1896. november 29-én alakult Szekszárdi r.k. Legényegylet (KALOT) színjátszói is. A KALOT az iparos fiatalok valláserkölcsi nevelését, közhasznú ismeretekre való tanítását és szórakozási alkalmainak biztosítását tartotta feladatának. Különösen a harmincas években, Marth Sándor sütőmester világi elnöksége idején volt fellendülőben a legényegylet színjátszása. Munkájukat a Virág Ferenc püspök által 1937-ben vásárolt, Augusz Imre utcai Budai-féle ház KALOT-székházzá alakítása is segítette.

21 Több előadásukat rendezte Hábel Vince káplán és Gerse József tanító, a zenei kíséretet Raffay Sándor tanító látta el. Simon Júlia, Benkovics János, Martin József, Mocsári István és mások nagy sikert arattak pl. az Iparosszékházban bemutatott Akácfavirág című daljátékkal. A műkedvelő előadások mindig tánccal folytatódtak.

22 Szekszárd másik nagymúltú egyesülete, az Újvárosi r.k. Társaskör 1898. december 12-én alakult Újvárosi r.k. Ifjúsági Egyesület néven. Új nevét 1907-ben vette fel, majd amikor egy év múlva megvásárolta Fleicher Ödön Rákóczi utca 69. számú házát, az egylet rendszeresen otthont adott az újvárosi színjátszóknak is.

23 Céljának a földműves gazdák és gyermekeik valláserkölcsös és hazafias nevelését tartotta, az ismeretterjesztést és a „tisztes