Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák

Az 1925-26. tanévben első osztály már nem indult. Ekkor tartották az első érettségi vizsgálatokat. Gedeon Béla a tanári testület összeállításával járó évente megújuló nehézségek leküzdése után már nem sokáig vezethette az iskolát, 1924 decemberében megbetegedett és 1925. február 7-én elhunyt. Az iskola vezetője átmenetileg ismét Resch Aurél lett. A város nehezen nyugodott bele az iskola fokozatos megszüntetésébe, főleg azt nem tudták elfogadni, hogy a VKM arra hivatkozott, hogy a város nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Vendel levélben kérte, vonják vissza a rendeletet, és az iskola működhessen tovább a gimnázium épületében. Az interveniálás sikeres volt a VKM megszüntető határozatát 1925. július 22-én felfüggesztette.

220 Az ifjúsági körök is (önképzőkör, gyorsírókör, sportkört és segítő egyesület) nagyban hozzájárultak az iskolában folyó szakoktatás kereteinek bővítéséhez. 1 Elsősorban a könyvtárak állománya gyarapodott. Mivel a leány előkészítő tanfolyam megszűnt, a szülők kérésére a VKM kivételes engedélyt adott arra, hogy az első évfolyamra naponta bejáró leánytanulókat is felvehessenek. Ok év végén „magvánvizsgálatot" tettek. Az iskola jövőjét kedvezően befolyásolta a város közgyűlésének 1926. június 10-i határozata, mely szerint iskola építése céljából telket ajánlottak fel a nagyvásártéren.

223 A VKM a városnak ezt a lépését pozitívan értékelte s egy igazgatót és egy szaktanárt helyezett a iskolához. Az új igazgató Daday Dezső lett, aki azelőtt a tapolcai polgári fiú iskola igazgatója volt. Vele megszűnt a gyakori igazgatóváltozás és ideiglenes állapot, ami az iskola helyzetét is stabilizálta. A VKM rendelete alapján ebben az évben eltörölték a felvételi vizsgákat, így a középiskola IV. osztályát sikerrel végzettek beiratkozhattak az első osztályba.

224 Áz 1927-28. tanévben új rendtartást vezettek be, amely az igazgató szerint - szem előtt tartja a gyakorlati célokat, szelleme pedig számol a megváltozott életviszonyokkal. A VKM ebben az évben engedélyezte az iskola Bezerédj Istvánról történő elnevezését. Az 1928-29. tanév a legnépesebb az iskola történetében, ekkor volt a legtöbb tanulója, hisz ismét négyosztályos lett. Ekkor került sor először tanulmányi versenyre. A16 tanulóból álló csapat a győri gyorsíró versenyen az 5. helyezést érte el. Az iskola tanulóinak zöme szekszárdi, illetve Tolna megyei szülők gyermeke volt. A Tolna megyeiek többsége naponta járt be a megyeszékhelyre, kisebb részük helyezkedett el magánházaknál. A bejárók főleg a Szekszárd környéki helységekből jöttek Őcsényből, Szálkáról, Nagymányokról, Tolnáról, Bátaszékről. Ez utóbbiak azonban az 1933/34-es tanévtől kezdődően a bajai kereskedelmi iskolához tartoztak, oda kellett járniuk. Mellettük más megyékből származó tanulók is tanultak itt Szekszárdon. Elsősorban a középrétegek gyermekei jártak ide, az értelmiség és a közszolgálati alkalmazottak: pap, tanár, tanító, más önálló tisztviselő, altiszt stb. gyermekeinek a százalékos aránya a legmagasabb: 35%. Ezt követte az őstermelő (nagy- és középbirtokos, kisbirtokos), tisztviselő, gazdasági munkás 24%, kereskedelmi és közlekedési alkalmazott 23%, az iparosok 14%. A közszolgálati alkalmazottak magas százalékaránya azzal magyarázható, hogy az iskola a középiskolához hasonlóan érettségi bizonyítványt adott. Úgy tűnik, hogy a húszas évek végére az iskola helyzete konszolidálódott. Valóban pár esztendeig még zökkenőmentesen folyt a tanítás. A város egyik legjelentősebb kereskedő családja a Pirnitzerék az 1929/30-as tanévtől kezdve tanulmányi alapítványt hoztak létre.

225 1930-ban a város vezetői, Vendel István polgármester és Kliegl Lajos főjegyző a VKM-ben az önálló iskolaépület felépítéséről tárgyaltak.

226 Az iskola vezetése elérte, hogy az 1930/31-es tanévtől kezdve a gyorsírást és a testnevelést kivéve teljesen az iskola saját tanárai oktatták az ifjúságot. A tanárok magasan képzettek, hosszú tanítási gyakorlattal rendelkeztek.

227 Ezek után valóban meglepetésként hatott a hír a városban, hogy a VKM meg akarja szüntetni az iskolát. Igaz, hogy az 1930/31-es tanévtől kezdődően a iskolai értesítő szó szerint ismételgeti, hogy „tanulmányi tekintetben a helyzet komoly aggodalmakra ad okot.