Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák

A tanítást alig, hogy megkezdték, a zavaros háborús viszonyok miatt meg is kellett szakítani, mivel 1944. október 20-án a magyar honvédség foglalta le az iskolaépületet.

103 A 20. század első felében az elemi iskolai oktatás tárgyi és személyi feltételei - az említett hiányosságok ellenére - lassú fejlődést mutatnak. Az 1940-es évek közepére megszaporodott az elemi népiskolák száma Szekszárdon, a városnak szinte már nem volt olyan területe, ahol elérhető távolságon belül ne lett volna valamilyen felekezeti vagy községi elemi népiskola, sőt már a városhoz tartozó környező külterületek, puszták is megszervezték saját iskoláikat - államsegély igénybevételével - tanköteles gyermekeiknek (Csatár, Ózsák-puszta). A mennyiségi növekedést azonban csak lassan követte a minőségi, tartalmi fejlődés. A gyermekek jelentős hányadát sikerült ugyan rászorítani az iskolák látogatására, de az oktatás színvonala és hatékonysága még sok kívánnivalót hagyott maga után. Az igazi minőségi változást csak a nyolcosztályos elemi népiskolák megszervezése és általánossá válása hozta meg, de erre csak korszakunk után került sor maradéktalanul. A szekszárdi elemi népiskolák az 1927./28. tanévben

104 és 1945. február 14-én iskolák tanítói tantermek iskolák tantermek állások száma száma száma Belvárosi rk. fiú 4 3 Belvárosi rk. fiú-leány 4-4 leány 4 4 Béri Balogh Ádám utcai rk. vegyes 4 Béri Balogh Ádám Újvárosi rk. vegyes 5 utcai rk. vegyes 4 4 Újvárosi rk. vegyes 5 5 zárdai rk. vegyes 2 zárdai rk. vegyes 2 1 Kálvin téri ref. vegyes 3 ref. vegyes 3 3 Belvárosi ref. vegyes 1 izr. vegyes 1 2 Csatári községi vegyes 1 Az elemi népiskolai oktatásnak időszakunkban már nemcsak az analfabétizmus felszámolása, hanem egyfajta általános műveltség megalapozása és közvetítése is a feladata volt. Hatékonyságát azonban számszerűen mérni mégiscsak az írástudatlanok arányának csökkenésével tudjuk. Az iskolai oktatást gátló nehézségek ellenére az általunk feldolgozott korszak végére az írástudatlanság jelentős mértékben csökkent Szekszárdon. Az 1920. évi népszámlálás szerint a városban az írástudatlanok aránya a 6 évesnél idősebb népességből: 9,6%. Ez a megyei, a dunántúli és az országos átlagnál is jobb. (13,3%; 12,7%; 15,2%). A rendezett tanácsú városok között Szekszárd a középmezőnyben, a 12. helyen állt. Általában a nyugat-magyarországi városok előzték meg. Ha a törvényhatósági jogú városokkal hasonlítjuk össze, szintén ezt az eredményt kapjuk, megint csak a dunántúli városok jártak előtte. Mögötte helyezkedett el azonban pl. Debrecen, Szeged, Kecskemét.

106 Az 1941. évi népszámlálás szerint a szekszárdi analfabéták száma 6,4%-ra csökkent. A többi városhoz viszonyított helyzet azonban maradt, mivel e városokban is, főleg a Klebelsberg-féle iskolaépítési program eredményeként, jelentős csökkenés történt.

107