Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák

könnyen tudott a saját céljaira értékesíteni. A tanácskormány közegei erkölcstelen és romboló rendszerüknek legfőképpen az oktató személyzetet és ennek útján a tanuló ifjúságot igyekezett megnyerni. E munkájuk sajnos, igen nagy pusztítást vitt végbe az ifjúság és a tanítóság lelkében. E szomorú tény ellensúlyozására elrendelte, hogy az iskolákban a törvény által elrendelt vallásoktatásra, mint a jellemfejlesztés leghatásosabb eszközére külön súlyt vessenek a tanítók. Használják fel a nevelés leghatékonyabb eszközét, a példaadást, saját vallásukbeli tanítványaikkal együtt vegyenek részt az előírt istentiszteleteken, hogy a hitoktatóknak ezzel is támogatásukra legyenek". Jellemzőek befejező sorai, ahol az oktatás jelentőségére hívta fel a figyelmet: ,Amint a kommün felismerte azt az igazságot, hogy a tömegek szellemi irányítása csak az iskolán keresztül történhetik eredményesen, úgy ez a magyar polgári társadalom előtt is ismert, de a történelemben és helyzetükben fekvő okok miatt kellően nem méltányolt tény vármegyénkben is minden illetékes tényezőt komoly gondolkodásra és cselekvésre késztet s az ezer év óta a kereszténység, mint kultúrát szolgáltató és terjesztő tényező oltalma és irányítása mellett fennmaradt magyar haza valóságos létérdekeinek felismerése a kívánatos mértékekben fokozódik, keresi az érvényesülés terét és a biztosság eszközeit. "

16 A proletárdiktatúra nagyszabású tervei a gyakorlatban nem valósulhattak meg működésének rövid ideje miatt. A tanítók egy része szimpatizált a szocialista eszmékkel, ezt az 1919 őszétől lefolytatott tanítói perek is igazolják. A hatalomra került új kormányzat rideg következetességgel hajtotta végre a pedagóguskar megtisztítását a demokratikus nézeteket valló, vagy ezzel csak gyanúsítható személyektől. A forradalmak alatt tanúsított magatartás kivizsgálása még az iskolaszéki elnökre és a tagokra is kiterjedt. A jelentés szerint Szekszárd város képviselő-testülete által megválasztott községi iskolaszéki tagok név szerint: „dr Mayer Gyula, Leicht Lajos, dr. Tanárky Árpád, Szabó Ferenc, Szeghy Sándor és dr. Szentkirályi Mihály a kommunizmus uralma alatt ennek érdekében sem cselekvőleg nem folytak be, sem pedig államellenes irányt nem követtek, sem oktatás s nevelés hazafias, vallásos és erkölcsi jellege ellen nem iparkodtak befolyásukat érvényesíteni"}

1 A tanítók tevékenységével kapcsolatos vizsgálódások a proletárdiktatúra után szinte azonnal megkezdődtek. A szekszárdi római katolikus hitközségi tanács és iskolaszék egy vizsgáló bizottságot küldött ki a tanítók proletárdiktatúra alatti viselkedésének kivizsgálására. Jelentésükben valamennyi római katolikus felekezeti tanítóról szó van. Tarlós János igazgató és Garai János

18 tanító ellen még csak feljelentés sem érkezett. Horváth Ignác igazgatótanító és Malonyay Elemér tanító tisztázta magát a vádak alól, így ellenük nem folytattak további eljárást. Egri Béla

19 tanító ügyét ismét tárgyalni fogják. Kálmán Károly fegyelmi büntetést kapott. Kálmán Ferencnek javasolták a fegyelmit. Hiller Gyula ellen legsúlyosabbak a vádak. Ballá Sándort pedig le is tartóztatták. Nagy Béla segédtanfelügyelő 1919. október 14-i jelentése szerint „a tanítók egy része a kommunizmus alatt az ígért nagy fizetés miatt megfeledkezett magáról, mely miatt fegyelmi vizsgálat van folyamatban" ellenük.

21 A kommün alatti hazafiatlan és valláserkölcs-ellenes magaviselete miatt a vármegye közigazgatási bizottsága Kelemen Károly szekszárdi izraelita felekezeti elemi iskolai tanítót állásából felfüggesztette, fizetését nem folyósította, s ellene fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Az egyházi főhatóság felfüggesztette állásából Hiller Gyula római katolikus felekezeti kántortanítót is, Ballá Sándor római katolikus tanítót szintén fegyelmi bizottság elé állították, de éppen pedagógus kollégáik tanúvallomásai alapján tisztázták és mentették fel a vádak alól. Tanúskodott: Rácz Gyula református, Paulicsné Orbán Julianna újvárosi római katolikus tanító, Kovácsné Nagy Lujza polgári leányiskolái igazgató, Holub János polgári fiúiskolái igazgató, Pazar Dezső főgimnáziumi tanár és özv. Mattioni Jánosné állami óvónő.

22 Kálmán Károly római katolikus elemei iskolai tanító fegyelmi ügye már bonyolultabb volt. A Tolna vármegyei Közigazgatási Bizottság fegyelmi választmánya, mint első fokú fegyelmi bíróság 1921. február 9-én hozott határozatával a proletárdiktatúra alatt tanúsított