Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD POLITIKAI ÉLETE - Szekszárd gazdálkodása

várt. Kevés volt a tekintélyt sugárzó közintézmény, a villamosmű modernizálásra szorult, a városközpont rendezetlenül állt. A tervezett beruházásoknak a polgármester még egy fontos szerepet szánt: remélte, hogy olyan hasznot hajtanak majd, amivel megtöltheti a város üres kasszáját. Az első nagyobb beruházások egyike az ún. városi kislakás építési akció. Ezt megelőzően született határozat a városi szeszfőzde és hússzék felállításáról, ezek azonban nem igényeltek nagyobb befektetést.

60 A kislakás építéshez az állam kedvező feltételeket nyújtott. A kedvezmények hátterében a kormánynak azon szándéka állt, hogy az elvesztett területekről menekülni kényszerülő, elsősorban hivatalnok családok, mihamarabb fedél alá kerüljenek. Szekszárd város képviselő-testülete 1921 szeptemberében 5 125 000 korona kölcsön formájú állami támogatás elfogadásáról döntött. A feltételek szerint a kölcsönt 25 év alatt, 2,5%-os annuitással kellett visszafizetni. A város kikötötte, hogy a kölcsönt bármikor visszafizethesse, továbbá azt is, hogy amennyiben a lakásokból befolyó jövedelem a fenntartási költségeket és kölcsönrészleteket nem fedezné, a fedezetlen részekről az állam gondoskodjék. További kedvezményként remélték, hogy az állam az épületekre 30 évi adómentességet biztosít, s azt is, hogy az államvasutak a lakások építéséhez és a létesítendő közművekhez az anyagokat fuvardíjmentesen szállítja. A lakásokhoz a város ingyen telket biztosított. A tervek szerint a lakásépítési akció keretében összesen 5 db 3 szobás, 30 db 2 szobás és ugyanannyi 1 szobás Jakásnak kellett elkészülnie. A fent részletezett feltételek mellett a beruházás a város számára kedvezőnek és kockázatmentesnek tűnt. A kivitelezés is gyorsan haladt előre, a képviselő-testület alig egy évvel a határozathozatalt követően már a lakások elkészültéről számolt be.

62 Hogy az akciót sikeresnek tartották, bizonyítja az is, hogy a képviselő-testület már 1924 februárjában újabb lakások építéséről döntött.

63 A beruházásokkal a város igyekezett az inflációs folyamatokban rejlő kedvező lehetőségeket kihasználni, eközben kevéssé figyelt ennek kockázataira. A veszély jelei már a lakásépítés első fázisában érzékelhetők voltak. Az infláció miatt a költségek a tervezettnél magasabbra szöktek, emiatt a várost terhelő hozzájárulás mértéke jelentősen megnövekedett. A végső elszámolás szerint a lakásépítési akció első lépcsőjének teljes költsége több mint 13 millió korona volt, vagyis az állami támogatásból a költségeknek alig több mint 35%-át tudták finanszírozni. A folyó fizetésekre a város előbb a helybeli pénzintézetektől vett fel kölcsönt, majd kedvezőbb kamatozású hitelhez jutott a magyar pénzügyi szindikátus útján.

64 Az infláció romboló hatása 1923-ban még inkább éreztette hatását. A pénzügyi helyzet miatt az egyes hitelfelvételek jövőbeni kihatása egyre kevésbé volt kiszámítható. A krónikus forgótőkehiány miatt a város mégis újabb kölcsönökre szorult. A első félévben három alkalommal vettek fel 10-10 millió koronás hitelt, majd augusztusban a városi üzemek nyersanyagszükségletének biztosításához 18%-os kamatozású kölcsön felvétele mellett döntöttek. Újabb 80 millió koronát igényelt a kislakásépítés második fordulója

66

, az ősz folyamán pedig még egy további beruházási terv merült fel. A kezdeményező ezúttal a Magyar Nemzeti Bank, melynek vezetősége szekszárdi bankfiók létesítésére tett ajánlatot. A beruházás képviselő-testületi vitája már azt mutatta, hogy felerősödtek azok a hangok, amelyek a kölcsönfelvétel veszélyeitől óvtak. Ez tükröződött a szavazás eredményében is, a testület csak 3 szavazattöbbséggel, 37:34 arányban fogadta el a beterjesztést.

67 A pénzügyi palota végül csak rövid ideig maradt a város tulajdonában. 1926 elején a Nemzeti Bank megvásárolta az épületet. Orffy Imre országgyűlési képviselő közbenjárása kellett azonban ahhoz, hogy a város ne fizessen rá az ügyletre. A képviselői segédlettel kialkudott ár éppen hogy csak fedezte az építési költségeket.

68 A bankfiók eladása azért vált szükségessé, mert a város időközben minden eddiginél nagyobb beruházás indítása mellett döntött. 1925-ben a magyar pénzügyi kormányzat egy amerikai pénzcsoporttól a vidéki városok fejlesztésére összértékben 10 millió dollár értékű