Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Öröklött, új és továbbvitt gondok. Banktörténet az utolsó békeévig, majd a hadigazdaság időszakában

Ez a betétkivonás másfél évig, a „legmélyebb mélypontig" tartott. Hatása a Szekszárdi Takarékpénztár könyves- és folyószámla betétállomány alakulásán jól nyomon követhető:

184 Könyves és folyóIndex,% Időpont számlabetét ál1929. évi adat Időpont lomány, ezer = 100% pengőben 1929. december 3L 2 332 100,0 1930. december 31. 2 369 101,6 1931. június 30. 2 297 98,5 1931. december 31. 1 689 72,4 1932. december 31. 1470 63,0 1933. december 31. 1 810 77,6 1934. december 31. 1906 81,7 1935. december 31. 1 824 78,2 1936. december 31. 2 103 90,2 1937. december 31. 2 139 91,7 E reprezentatív, a Szekszárdi Takarékpénztár üzletkötésére vonatkozó adatsor mutatja, hogy a betétállomány megtört idősorának korrekciójára csak 1936 végével került sor. Egyébként a szekszárdi bankok jelentései összességében 1934-ben jeleznek először javulást, s csak 1937-ben merik kimondani, hogy az „előző évek pangásai után" végre javulás mutatkozik, a termények és főleg az állatárak emelkednek, újra megjelenik a földszerzés utáni vágy, az állatállományt szaporítani kezdik, a belterjesebb gazdálkodás felé fordulnak. S ami a bankok szempontjából igen fontos, változik a megtakarítási hajlandóság, a betétek lassan szaporodnak, a kölcsönigények is növekednek - a fellendülés hatására! AZ ÉRY-BANK BUKÁSA A nagy gazdasági válság - ez a „minden emberi számítást felülmúló, kétségbeejtő országos pénzügyi és gazdasági csőd" - nyilvánvalóvá tette Ery László nem bankszerűen vitt szekszárdi „bankbizományi és áruüzletének" bukását. Szekszárd nagy bankbotránya felkavarta a várost, s az országos sajtóban is visszhangra talált.

187 A szekszárdi születésű fiatalember 26 éves korában, némi iskolázás után

188 nagybátyjával, a jónevű Angster Oszkárral 1922-ben közkereseti társaságot alapított export-import cikkek forgalmazására. Ám amikor 1923 végén Angst er kivált, a társascégek jegyzékéből nem töröltette az „Éry és Angster" bejegyzést. Időközben találkozott viszont a szekszárdi Schlésinger-cég alkalmazottjával, Porgesz Ferenccel, aki megismerkedésük után fölvetette: „jó lenne Szekszárdon bankot alapítani". így hozta létre Éry - mindössze 2800 pengő alaptőkével - „Éry László Bank és Bizományi Áruüzlet" néven második cégét. Porgesz a cégvezetője, az ötletet helyeslő dr. Áldor Ödön ügyvéd a jogi tanácsadója lett.

189 A bankot Éry ikercégnek szánta, mely lebonyolítandó tőzsdei ügyleteket közvetít első cége felé, továbbá értékpapír-vásárlásokkal foglalkozik, miközben ő Pesten intézi az export-import és áruüzlet ügyeket. Közben a korona egyre romlott, a kamatok rohamosan emelkedtek, olyannyira, hogy volt amikor a heti (!) kamatok 4-5, sőt 8%-ra is felmentek. Porgesz ekkor felvetette, hogy a „bankház" fogadjon el betéteket, mégpedig sajátos konstrukcióban, ún. heti kosztkamat