Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Öröklött, új és továbbvitt gondok. Banktörténet az utolsó békeévig, majd a hadigazdaság időszakában

melyet félévente - újabb jutalékfizetések mellett - meg-meghosszabbítanának. Biztosítékul lekötnék a vármegye összes vagyonát, közjövedelmeit, közjavadalmát és a vármegyei pótadót, „...különösen pedig a régi és az új kórház és azoknak minden jövedelmét. A döntéshez különböző szakvéleményeket kérnek be, mindenekelőtt a vármegyei számvevőségtől. 1926-ban a 350 ágyas régi kórház 124 000 ápolási napot teljesített, 3 pengő 84 filléres napi ápolási díjak mellett. Ezzel 850 millió koronás, azaz átszámítva 6» ezer pengős kezelési felesleget termelt ki. 600 ágyasra növelt kórházzal, 4 pengősre emelt ápolási tarifával 140 ezer pengős felesleg lenne becsülhető. Ezért mintegy 10%-os kamat- és bankköltség esetén maximum 1400 ezer pengő hitel felvételét javasolja csak a számvevőségi főnök.

162 Kértek szakvéleményt a Magyar Nemzeti Bank nemrég létesült szekszárdi fiókintézetétől is, kik a döntést helyeslik: „... előny ösebbnek tartjuk a rövid lejáratú váltó, mint a hosszú lejáratú törlesztéses kölcsön felvételét..." A társfinanszirozó két pénzintézet ajánlatát is „elfogadhatónak" tartják. A feltételek ugyan súlyosak, de „a jelen helyzetben előnyösebbet elérni nemigen lehet." Adnak viszont néhány fontos szakmai tanácsot a futamidőre, prolongációra, későbbi konvertálás kikötésére nézve.

163 Augusztusban a vármegye állandó választmányának pénzügyi szakosztálya is tárgyalja az ügyet és elfogadja, hogy rövid lejáratúként, továbbá váltóhitel formában vegyenek fel 1 200 000 pengőt. Időközben a népjóléti és munkaügyi miniszter is értesíti a vármegye közönségét, hogy az építés céljára 1200 ezer pengős államsegélyt engedélyez, három azonos részletben, az 1927/28., 1928/29., és az 1929/30. költségvetési évben történő felhasználással. A második 50%-ot illetően leszögezi, hogy a bankkölcsön és kamatai törlesztéséről, rendezéséről „a közkórház-fenntartó tartozik gondoskodni. így a hitel felvételét augusztus 12-én, a folyósítási jutalék rendezését augusztus 19-én visszaigazolhatják a bankok. Az építkezés három évig tart, a létesítményt 1930. október 12-én avatják. Ám a „rövid lejáratúnak" szánt finanszírozás gondjaival még 1945-ben is találkozunk. II. Öröklött, új és továbbvitt gondok. - Banktörténet az utolsó békeévig, majd a hadigazdaság időszakában A VILÁGVÁLSÁG TÜNETEI A New York-i tőzsde 1929. októberi összeomlása nyomán viharos gyorsasággal bontakozott ki a világgazdasági válság. Legsúlyosabban a mezőgazdaságban pusztított, ahol a túltermelés első tünetei már 1928-ban mutatkoztak. Az ipar válságának első jelei 1929 őszétől voltak érzékelhetők, míg a pénz- és hitelválság majd csak 1931 nyarán válik nyilvánvalóvá.

167 Banktörténetünk ezen szakasza megalapozásánál - Szekszárd és vidéke agrárjellege miatt - az agrárválság két fő tünetére kell felhívnunk a figyelmet. Az első és legfontosabb, hogy a válság nemcsak a búzára, de minden agrártermékre kiterjedt! A felfutás 1928-ig tart, ezt követően hosszú távú dekonjunktúra alkui ki, rendkívüli méretű áreséssel.

168 Mindezt globálisan jól jellemzi hét fő termény termelői árának bázis- és láncindex sora, 1926-tól 1939-ig:

169