Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

KERESKEDELEM SZEKSZÁRDON

A Vasúti vendéglő gr. Tisza István u. 2. Közismert nevén: Bóday-vendéglő és a „Gödör". A város első kertvendéglőjét Mutschenbacher Ödön alapította e helyen, majd eladta azt Borovszky Kálmánnak, kinek 1913-ban bekövetkezett halála után özvegye és Borovszky Lajos vezette. 1932-ben Bóday kezébe került az üzlet, akit sokan ismernek az Iparosszékházból, melynek vendéglőjét vezette. Kitűnő konyhájával magához vonzotta az iparos- és kereskedősegédeket.

83 Wolf Arnold italkimérője Széchenyi u. 18. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgált korszakunkban nem épültek áruházak és nagyvendéglők, viszont sokkal nagyobb gondot fordítottak az üzleti portálok korszerűsítésére és a kirakatrendezésre. Az utcák és terek szilárd burkolattal való ellátása, a csatornázás és a villamosítás nagy lépésekkel haladt előre. Kialakították a piac- és vásártereket. A vásározó kereskedők közül számosan felhagytak a fárasztó vidékre szekerezéssel és boltot nyitottak a városban. A kereskedők számának növekedését nem követte a vásárlóerő hasonló ütemű bővülése. Ellenkezőleg! A romló üzletmenet miatt sokan jelentenek csődöt. A kíméletlen versenynek főként a ruházati szakmában vannak kárvallottjai. A város periférikus területein elsősorban nem zsidó, gyakran csekély szakismerettel s még szerényebb indulótőkével bíró emberek nyitottak boltot. Ezek a többnyire élelmiszerek és háztartási cikkek árusítására korlátozódó üzletek kénytelenek hitelben árusítani, azaz a „könyves-kuncsaftokat" is kiszolgálni, akiktől nehezen folyik be a követelés. Szinte mindvégig nyomott árak vannak, ezért az év minden szakában árengedményes kiárusításokkal próbálják élénkíteni üzletük forgalmát, főként a divatjamúlás veszélyének kitett ruházati cikkeket. Az élelmicikkek áremelkedését a helyi és vármegyei hatóságok igyekeznek kordában tartani. Olcsó szövetek és lábbelik forgalombahozatalának ösztönzésével segítik a rászoruló szegény emberek ellátását. 1939-től a zsidók kiszorítása, majd 1944. évi deportálása után „őskeresztény" kereskedősegédek kapnak megbízatást a zsidó üzletek árukészletének kiárusítására és önálló boltnyitásra. Új színt hoznak a HANGYA szekszárdi boltjai és a szövetkezeti kereskedelem másik típusa, a Köztisztviselők boltja. Ezek lesznek 1945 után a földművelésszövetkezetek bázisai.