Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MEZŐGAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - Szőlőművelés és bortermelés

csak 2174 hl bort és mustot vettek be. Mivel ekkor még külföldi piacot nem találtak, megkezdték a kicsiben való eladást és a must sűrítését. A szövetkezet céljául tűzte ki, hogy késői szüretre, vörös- és sillerborok készítésére ösztönözze a gazdákat, ami értékesebbé teszi a termést. Az előzetes becsárakkal szabályozták a borok árát, a kiadott 60%-os előlegekkel pedig megkímélték a gazdákat a kényszereladásoktól.

78 Az 1931. évi szüret után az általános pénzszűkét a bankok zárlata továbbfokozta, így a borpiac forgalma teljesen szünetelt. Ez egész Európára érvényes volt, a kivitel a minimumra csökkent, mert a védővámok igen megdrágították a bort, másrészt a munkanélküliség miatt a fogyasztás is csökkent. Ezért a szövetkezet a belföldi eladásokra koncentrált, s termelői borkiméréseket nyitottak Budapesten, Győrött, Kaposváron, Szombathelyen, ahol az 1930. évi borok zömét eladták. 1932. június 30-án 382 szövetkezeti tagnak 4112 üzletrésze volt. A legnagyobb takarékosság mellett nyereséggel zárták a harmadik üzleti évet.

79 Az 1932-33-ban beadott borokra nemcsak előleget fizettek, hanem hl-ként 4 pengőt, ami a borár 15-25%-ának felelt meg.

80 A szövetkezet borforgalma az első években: 1929/30 2174 hl 1930/31 1754 hl 1931/32 1188 hl 1932/33 4523 hl 1933/34 6855 hl A megfelelően kezelt, szűrt, házasított, palackozott borok főleg szekszárdi vörös, szekszárdi ürmös és a fehér csemege-muskotály fajtájúak voltak.

81 Néhány év alatt jó propagandával, megfelelő minőséggel sokat tettek a szövetkezet vezetői a szekszárdi vörösbor régi hírnevének visszaszerzéséért.

82 A gyenge minőségű, de nagy termésű években nagy mennyiségű must került besűrítésre, amit javításra használtak fel. A mustsűrítő elhelyezésére 1936-ban ingatlant vásároltak. A borárak alakulása egész időszakunk alatt igen kedvezőtlen, nagyon nyomott. Annak következtében, hogy a termésingadozások hatással voltak az árakra, a két szélső érték között 7-szeres az eltérés. Az 1920-as évek első felének alacsony árait az aránylag bő termések, csökkenő kivitel okozta. 1924 után gyors áremelkedés következett be a több évi rossz termés és a gazdasági helyzet javulása miatt. Az 1928. évi jó termés után az árak viszont a felére estek, a csökkenést a gazdasági válság tovább fokozta: 1931-32-ben a húszas évek jó árának mindössze 1/7-ére csökkent.

83 Az 1930-as években minden intézkedés ellenére alacsonyak maradtak az árak. Emiatt minden fillér változásnak jelentősége volt, 1936 őszén mindössze 10-12 fillért kínáltak literenként a borért, két évvel később 30-60 fillért. 1940-41-ben az átvételi átlagár 1,2 P, amit 4 fillérrel egészítettek ki.

84 Nagy termések idején krónikus hordóhiány és értékesítési gondok jelentkeztek. Ezért a jól működő szekszárdi pinceszövetkezet egyre nagyobb népszerűségre tett szert, taglétszáma jelentősen megnőtt. Gazdálkodási adatok:

85 gazdasági év tagok száma évi borforga 1934/35 488 7557 hl 1935/36 502 7232 hl 1936/37 521 6499 hl 1937/38 482 6202 hl 1938/39 487 5572 hl 1939/40 518 9242 hl 1940/41 551 6370 hl 1941/42 626 4820 hl 1942/43 675 5212 hl 1943/44 730 6789 hl