Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

megyei közgyűlésen felolvasott királyi leirattal került sor. Perczel Mór politikai aktivitása, a haladó liberális eszmék, a nemzet érdekei melletti elkötelezettsége megerősödésének évei ezek. Rendszeresen járta a dunántúli megyéket és számos indítványt tett. Baranyában, Tolnában és Fejér megyében egyik kezdeményezője volt - Kossuthot megelőzve - a védegyleti mozgalomnak. Tekintélyének növekedésére, a liberális reformpártiak Tolna megyei előretörésére utal, hogy az 1843/44-es országgyűlésre jelentős szótöbbséggel választották követnek. A Bezerédj Istvánnak és Perczel Mórnak adott követi utasítás közteherviselést, az ősiség eltörlését, a magyar termékek védővámját, mezővárosoknak szavazati jog adását stb. szorgalmazta. Ehhez képest csak morzsák születtek: pl. az ősiség eltörlése helyett a nemesek hivatalviselési joga, birtokképessége. Az igazi nagy eredmény a magyar nyelv államnyelvként történő elismerése, az 1844. II. t. c. elfogadása volt. E tárgyban Perczel Mór háromszor kapott szót. 1844 magánéletében komoly változást jelentett. Június 19én feleségül vette a mindössze 16 esztendős bócsai Sárközy Juliannát. Házasságukból 14 gyermek (hét fiú és hét lány) született. Perczel Mór az 1848-at megelőző időszakban az ellenzék egyik vezéregyéniségének számított. Ott van Pesten az ellenzéki kör ülésein. Amikor 1848. március 11-én Irinyi József a Pilvax kávéházban az un. „közvélemény" asztalánál javasolta a magyar nép kívánságainak jól körvonalazott pontokba foglalását: Vörösmarty Mihály, a magyar „stílus Örök mestere" és Fényes Elek közgazdász mellett a jelölt harmadik személy Perczel Mór volt. A közösen megfogalmazott pontokat egy nappal később az ellenzéki kör ülésén már Irinyi bemutatta. A felgyorsult eseményekben hol itt, hol ott bukkan fel Perczel Mór. Március 17-én Komárom megye közgyűlésén fejtette ki a 12 pont fontosságát és szerzett egyhangú támogatottságot. Távollétében - Perczel Miklóssal együtt - Pécs városa tiszteletbeli polgárává választotta. Bonyhádon 1848. március 23-i népgyűlésen olvasták fel Mór levelét, amelyben a fővárosi helyzetről tudósított.