Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)
Biográfiák, pályaképek
sével és felfegyverzésével Perczel Miklós és ifj. Dőry Vince mellett őt, ifjabb Perczel Sándort bízta meg kapitány rendfokozattal. 1848. július 2-án a szekszárdi kisgyűlés Salamon Imre főparancsnok mellé segédül Perczel Sándort nevezte ki. Két nappal később az első alispán a Dráva mellékéhez küldendő megyei őrcsapathoz gróf Viczay Adolf és ifj. Perczel Sándort ajánlotta azzal a megjegyzéssel, hogy a parancsnokságot mindenkor a katonai korhoz képest idősebb egyén látja el. 1848. augusztus 31-én a Tolna megyei bizottmányi ülés újabb ezer nemzetőr felszerelésével bízta meg. Ezen nemzetőrök élén részt vett a pákozdi ütközetben. Fontos szerepet játszott abban, hogy az ágyúk nem kerültek az ellenség kezére, sőt azok szakszerű használatával jelentősen befolyásolta csata kimenetelét. Az ütközetet követően Móga János altábornagy Perczel Mórhoz küldött levelében a következőt írta: „Gratulálok Önnek, Ezredes úr, mi győztünk és a nap érdeme az Ön fivéréé és a tolnai nemzetőrgárdáé." Külön nevezetesség, hogy a levelet vivő „nyargonc", azaz parancsőrtiszt, a későbbi magyar miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula volt. 1848. október 19-én Mészáros Lázár hadügyminiszter Perczel Sándor önkéntes nemzetőrségi századost nemzetőrségi őrnaggyá nevezte ki. Decemberben már a Bocskai nevét viselő csapat dandárparancsnokaként vett részt a Schlick tábornok ellen vívott Kassa környéki harcokban. Amikor a Dunántúl osztrák megszállás alá került, Windischgraetz 1849. januári proklamációjának hatására Sándor II. elhagyta a honvédcsapatokat, és a pesti Cs. Kir. Igazoló Bizottmány előtt tisztázta magát. Öccséhez, Bélához hasonlóan 1849 után visszavonult a közélettől és nem vállalt hivatali megbízást a Bach rendszer időszakában, nem úgy, mint bátyjai, István és Imre. Egy 185l-es Vörösmartynak küldött leveléből tudjuk, hogy külföldre utazott. Testvérének, Bélának 1854 márciusában Svájcból majd a Rajna mellől írta leveleit. A Bach rendszer bukása, a neoabszolutizmus felfüggesztése után ismét szerepet vállalt Tolna megyében. 1861. február 6-án a megyei választási bizottság a bonyhádi kerületben a vá-