Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

teljes fényében ragyogó Kossuth kultusznak azonban e levél nem ártott, ismereteink szerint válasz nélkül maradt. 1900-ban a Vörösmarty centenáriumra 88 évesen már nem vállalta az elutazást. A családot Perczel Dezső, a millenniumi időszak belügyminisztere képviselte. Perczel Miklós a szervező bizottságnak írt nyílt levélben emlékezett meg a költőről. Sorait 1900. november 25-én a Bajai Közlöny és a Bajai Hírlap egyaránt az első oldalon közölte. 1901. szeptember 30-án még egyszer sorompóba állt az agg politikus, amikor az általa mindvégig elfogadott és támogatott Kiegyezés szellemében beszédet mondott a Szabadelvű Párt bajai választási nagygyűlésén. A reformkortól a századfordulóig ívelő, két munkáséletet, 70 évet felölelő aktív, szüntelenül megújuló közéleti tevékenységet követően Baján hunyt el 1904. március 14-én. 81. Perczel Miklós III. 1821 -1901. A Gábor ághoz tartozó Perczel Miklós Gábor II. és sümegi Bene Krisztina házasságából tizenkettedik gyermekként született 1821. október 22-én Pozsonyban. Iskoláztatásáról, életének alakulásáról tudjuk, hogy 1849elején a simontornyai járásban volt esküdt. 1849 közepén az első osztrák megszállást követő vármegyei tisztújító közgyűlés a völgységi járásba nevezte ki esküdtnek. Bonyhádon vezette oltár elé Fischler Erzsébetet 1848. március 4-én. Frigyükből egyetlen utód született: Leona. 1901. szeptember 10-én szülőfalujában hunyt el. A bonyhádi Kálvária dombon temették el. 82. Perczel Miklós V. 1880 -1945. Perczel Gyula IV. és óbecsei Kollerich Vilma házasságából 1880. február 1-én Budapesten született. Alap- és