Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

Perczel Lajos II. 59 évesen, 1824. október 9-én, Bonyhádon hunyt el. 73. Perczel Lajos III. 1833 -1936 Perczel István II. és Perczel Anna házasságából 1833. július hetedikén Kiskajdacson született. Iskoláit Pécsett és Pesten a Királyi tanodában végezte. A Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsész karán az első évet 1848. június 3-án fejezte be. 1848/49-ben és azt követően tevékenységéről nincs ismeretünk. Apja, István II. nem vállalt szerepet a Bach korszak idején. Lajost 1861. február 6-án a választásokat vezérlő középponti választmány a kölesdi kerület összeíró bizottságba választotta. 1867. február 7-én Tolna vármegye főispánja tb. szolgabírónak nevezte ki. Az Eötvös-féle népiskolai törvény végrehajtása jelentős feladatokat ruházott a vármegyékre. A végrehajtás meggyorsítására és ellenőrzésére iskolatanács alakult a vármegyei közgyűlés tagjaiból. 1869. június elsején a közgyűlés az iskolatanács tagjának választotta. Apja és az ő politikai nézetei hasonlóak voltak. István II. tagja volt a kiegyezés utáni parlamentnek. Politikailag a Tisza Kálmán-féle balközép program mellett kötelezte el magát. Miközben apja 1875-ben a Szabadelvű párt támogatásával Tolna megye főispánja lett, Lajost a Tolna megyei alakuló ülésen Dőry Frigyessel a Szabadelvű párt megyei elnökének választották. Ettől kezdve tevékenyebb részese a megye politikai életének. 1875. július 5-én a szakcsi kerületben kormánypárti programmal vállalta a megmérettetést. A 854 leadott érvényes szavazatból 483 voks elnyerésével a kerületet képviselhette a parlamentben. 1878-ban a Tolna megyei tisztújító közgyűlésen az állandó választmány tagja lett. E megbízatását 1883-ban a közgyűlés megerősítette. 1889-ben és 1892-ben a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlése a központi választmány rendes tag-