Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

bár konkrét ismereteink nincsenek - későbbi eredményei karrierje alapján azok gondos és alapos voltát tételezhetjük fel. 28 éves korában, 1727. július 8-án feleségül vette Szigetgyarmaton (Bars vármegye) Gyulai Gaál Gábor és Simonyi Mária Katalin nevü, 17 éves lányát. E 41 évig tartó frigyből 16 gyermekük (8 fiú és 8 lány) született. Közéleti szereplésére az első adatot 1727. március 11-én tartott Tolna vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvben találtuk. E közgyűlés határozata alapján megbízást kapott a vármegye régi számadásainak felülvizsgálására. Feltehetően az 1727-es feladatot eredményesen teljesítette, és ezt követően ismét megbízást kapott valamely funkció, valószínűleg aljegyzői tevékenység ellátására. Ezt az állítást véljük megerősíteni az 1732. szeptember 15-i közgyűlés jegyzőkönyvi adataival, amelyben az szerepel, hogy „a vármegye Perczel Józsefet megerősíti aljegyzői" állásban. Ebben az időben a jegyző súlyosan megbetegedett, az aljegyző helyettesítette, ezért a közgyűlés megszavazta számára a valóságos jegyzői fizetést. Három héttel később még ugyanazon közgyűlés valóságos jegyzőnek választotta, mert a korábbi jegyző, Gyurekovics Péter, aki 1698-tól töltötte be ezt a funkciót, meghalt. A vármegye elégedett lehetett Perczel József működésével, hiszen 1735-ben a nádori értekezletre a megye képviselőjének jelölte. Felkészültségét bizonyítja, hogy ugyanezen évben Tolna vármegye őt delegálta a neoaquistica commissióba, a királyi kamarával való tárgyalásokra. Tevékenységének elismerését, népszerűségének növekedését jelzi, hogy 1736-ban Tolna vármegye első alispánjának jelölték és választották. Ezt követően 1753-ig több alkalommal újraválasztották, összesen tehát 17 évig töltötte be a megyei közigazgatás irányítói szerepkörét. Perczel József követként vett részt a Mária Terézia által összehívott, híres 1741. évi pozsonyi diétán, majd 1751-ben ismét követnek jelölte Tolna vármegye. Az adatok azt bizonyítják, hogy Perczel József alaposan felkészült, más források szerint erős egyéniségű, agresszív ember volt, aki jelentősen kiemelkedett a középszerűségből. Ezek magyarázzák, hogy „idegenként" 17 éven át megmaradhatott a vármegye élén.