Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

a mohácsi főbírónak, aki személyesen volt köteles az értékeket az anyának átadni. 1843-44-ből maradt levelek azt mutatják, hogy több embernek tartozott a kapitány. A teljes adóssága meghaladta a 3000 forintot. Ezt végül anyjának kellett kifizetnie. 59. Perczel János VII. 1861 -1919. Születési anyakönyv szerint Bonyhády János a Tamás ági Géza I. és az Ignác ági Perczel Jerta I. házasságából Bonyhádon született 1861. február 6-án. A bonyhádi algimnáziumban kezdte, majd a pécsi katolikus főgimnáziumban folytatta tanulmányait. A hatodiktól már a bajai főgimnázium tanulója volt. Ott érettségizett 1878-ban. Jogi diplomáját 1884-ben a budapesti kir. tudományegyetemen szerezte. Igazságügyi pályáját 1885-ben a budapesti királyi ítélőtábla díjtalan gyakornokaként kezdte. 1886-ban bírói és ügyvédi szakvizsgát tett. Gyakornoki idejének letöltése után a királyi ítélőtábla segédfogalmazója lett. 1886 szeptemberében már a szegedi kir. törvényszéken jegyzőként dolgozott. 1888. októberében a szentesi járásbírósághoz albírói kinevezést kapott, majd 1889. december első napján a király jóváhagyta áthelyezését a szegedi járásbírósághoz. Eletének újabb állomását 1892-ben az újvidéki törvényszék jelentette, itt már bíróként működött. 1892. október 8-án Székelyudvarhelyen házasságot kötött udvarhelyi Gáspár Mária Nettivei. Házasságukból 1897-ben Jerta III., 1899-ben Erzsébet VIII. és 1900-ban János VIII. született. Jerta III. egy éves korában elhunyt, Erzsébetet és Jánost sorsa Dél-Amerikába vetette. Argentínában telepedtek le és haltak meg. Utódaikról nincs információnk. János VII. 1895-ben az újvidéki törvényszék bírája, de szeptemberben saját kérésére megkapta új állását a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéken. 1895-től Budapesten élt családjával. Valamennyi gyermekük a fővárosban született.