Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

Pestszenterzsébeten élt, de az ott vásárolt kisebb családi házat hamarosan eladva újra visszatért Bonyhádra a régi kúriába." Közel egy évtizedig nem szerepelt a politikai életben, de a közélettől teljesen mégsem vonult vissza. Elfogadta az 1927. január 10-i rendkívüli Tolna megyei törvényhatósági gyűlés javaslatát, hogy 10 évre az országgyűlés felsőházának póttagja legyen. 1929. novemberétől rendes tag. 1929-ben a vármegyei közgyűlés örökös tagjának választotta. 1930. januárjában a vármegyei törvényhatósági bizottság 1930-1937-ig terjedő időre küldendő felsőházi rendes tagnak választja. Ugyanebben az évben ismét bekapcsolódott a közigazgatási munkába. Novembertől a Völgységi járás főszolgabírája. Nem sokáig marad helyi keretek között, mert egy évvel később Károlyi Gyula miniszterelnök Tolna vármegye főispánjának nevezte ki, és egyúttal megbízta Bács-Bodrog vármegye és Baja törvényhatósági jogú város főispáni teendőinek ellátásával. Főispáni beiktatásakor a közrend, a személy- és vagyonbiztonság megóvása mellett, a tiszta erkölcsű közigazgatás megteremtését hangsúlyozta. 1932-ben a Gömbös kormány megújította főispáni megbízását. Mivel nem óhajtott a kormány bizalmi embere maradni, ezért 1933. áprilisában lemondott főispáni állásáról. Perczel Béla politikai közélettől visszavonulása rövid ideig tartott. Pár hónappal később elfogadta az alispáni jelöltségre felkérést. 1933. szeptember 27-én a vármegyei közgyűlésen kétmenetes alispán-választásra került sor. Az első fordulóban a 335 képviselőből 155 őt, 104 Haypál Sándort, 74 pedig Szabó Elemért jelölte alispánnak. Tolna megyei népszerűségét bizonyítja, hogy a második szavazáskor 327 véleményt nyilvánító képviselő közül 212 őt támogatta. Mindvégig magatartásának jellemzője volt a szerénység, a hivatali élet tisztasága megtartására törekvés. Mindentől távol tartotta magát, amely alapelveivel nem volt összeegyeztethető. Amikor szülőfaluja, Bonyhád -mintegy a Pékár Gyula és Bäsch Ferenc közötti képviselői vetélkedés atrociások nélküli lebonyolításáért - köszönetképpen, 1935. december 20án, díszpolgárává választotta, azzal utasította vissza, hogy