Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

zett. A század végén is ritkaságnak számított, a legmodernebb uradalmakra volt csak jellemző, a gőzgépes szántás vagy csépelés. Szakértelmét csak kevés ideig kamatoztathatta, mert szüleivel és testvéreivel ellentétben számára sors csak szűken mérte az éveket. Családot nem alapított. 1902. március 16-án Kiskajdacson öngyilkossággal vetett véget életének. 7. Perczel Antal III. 1818 -1880. Perczel Antal III. Perczel Lajos II. és Geitl Katalin házasságából 1818. szeptember 26-án, Bonyhádon született. Alapfokú tanulmányairól nincs ismeretünk, de azt követően katonai iskolába került. Ezt bizonyítja, hogy 1837-ben tehát 19 évesen a 4. számú huszárezredben kadétként szolgált. 1840-ben szerzett tiszti fokozatot. Ezt követően 1844-ig maradt a sereg kötelékében, ekkor általunk nem ismert ok miatt kilépett. Amikor 1848-ban a hazának szüksége volt katonára, szakértelmét felajánlva a baranyai mozgalom egyik vezetője lett. 1848. május 4-én a vármegye pécsi közgyűlésén az állandó bizottmány tagjává választották, mint a pécsi őrsereg kapitányát. Július 19-én az időközben megszervezett vármegyei nemzetőrség őrnagya, zászlóaljparancsnok lett. Az általa irányított 6000 nemzetőr kapta feladatul a drávai őrvonal felügyeletét, védelmét egészen a somogyi határszakaszig. Jellasics támadását követően Baranyán, majd Tolnán áthatolva egyesülési szándékkal Roth tábornok seregei törtek be az országba. Perczel Antal vezetésével 500 baranyai nemzetőr Oroszlónál rajtaütéssel elfogta a tábornok társzekereit kísérő nyolcvan katonát, megszerezték a csapat utánpótlását. 1848. szeptember 28-án elért sikerükkel megnehezítették Róth tábornok csapatának helyzetét, ezzel közvetve részesei lettek a