Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek II. (Szekszárd, 2000)
Gindli család (Károly István)
Gindli család A Gindli család megyénk egyik legtekintélyesebb köznemesi családja a XVIII-XIX. században. Bár nevük kevésbé ismert, annak fő oka az, hogy a család férfitagjai nem szívesen vállaltak közéleti, politikai szerepet a különböző megyei fórumokon. Eredetileg Győr szabad királyi városban lakott és városi bíróként szerzett nemességet Gindli Orbán Fülöp, a család Tolna megyei ágának megalapítója. Iratai és neve alatt fennmaradt irategyüttesek törekvő, jó üzleti szellemmel rendelkező, energikus emberre vallanak. Mindenképpen őt tekinthetjük a nemesség megszerzése mellett a család anyagi jólétének a megteremtőjeként. Mint hadiszállító, tartozásának kiegyenlítéseként, donatióként kapta azt a két négyzetmérföld birtokot, amely magába foglalta az akkor még pusztaként szereplő Tengelicet - a későbbi birtokközpontot -, Hídját, Hídvéget, Bikádot, valamint Medinát. E birtokok öröklődése több nemzedéken át mindig egy-egy férfiági leszármazott kezében összpontosult. 1887-ben a Gindliek férfiága Rudolffal kihalt. Fő törekvése az volt, hogy a Benyovszkyak számára hitbizománnyá alakítja át megmaradt másfélezer holdas tengelici birtokát, de ez minisztériumi szinten meghiúsult. Végülis a Benyovszkyak léptek örökébe. Gindli Orbán és testvére, Balázs leszármazottai házassági kapcsolataik révén szinte valamennyi tekintélyesebb megyei, illetve számos megyén kívüli famíliával kerültek rokoni kapcsolatba. így a Jeszenszky, Bernrieder, Rudnyánszky, Chernél Bezerédj, Csapó valamint a Szegedy és a Zichy családokkal. Női ágon jelentős nemezetségekben folytatódtak, és lettek több család vagyonának megalapozói. A XVIII. század végén úgy tűnt, hogy a családot az elszegényedés fenyegeti. Ekkor mondtak le végleg a birtokot öröklő családtagok a közéleti szereplésről és fordították minden energiájukat gazdaságuk modernizálására, valamint rendhagyó módon, egyre inkább a megyei köznemesség bankárává léptek elő. E tevékenység valójában Rudolf idejében hozta meg hasznát, aki is a felhalmozott hasznot gazdasági beruházásokra és új birtoktestek vásárlására fordította. így tehette unokáját, gróf Benyovszky Rudolfot örökrésze révén a megye egyik leggazdagabb arisztokratájává.