Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek II. (Szekszárd, 2000)

Hainer család (Glósz József)

Hainer család A Hainer család a XIX. sz. elején a vagyontalan, értelmiségi pályán működő nemesség viszonylag szűk, de annál nagyobb jelentőségű társadalmi rétegéhez tartozott. A család irataiban szereplő első képviselője Hainer János a Petrovszky uradalom kasznárja volt. Fia, id. Hainer Ignác gr. Jankovics Izidor csepregi uradalmának inspectora. Közben azonban vármegyei tisztséget is viselt, 1810-ben Baranya vármegye levéltárnoka. Ifj. Hainer Ignác a család történetének legfigyelemre méltóbb alakja. A családi hagyományokat követve ügyvédi képesítésének megszerzése után uradalmi ügyészséget vállalt a Batthyány család szolgálatában. Még jurátus korában érdeklődő tanúja volt az 1839-40-es országgyűlésnek. Az 1840-es évek elején úriszéki jegyzőként is tevékenykedett. Ugyanekkor a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap vidéki tudósítója 1843-ig. E tevékenysége már jelzi politikai elkötelezettségét is. Társadalmi helyzete, nagy műveltsége, európai látóköre egyaránt a reformok s később a forradalom elkötelezett hívévé tették. A hivatása gyakorlása a társadalom problémáinak alapos megismerésére nyújt alkalmat. A közéleti tevékenységével viszont e viszonyok megváltoztatását szorgalmazta. Tagja szinte valamennyi a reformkorban született társadalmi, gazdasági, politikai szervezetnek, mely e korban a reformok szolgálatában létrejöttek. E szervezeteknek nem csupán tagja, hanem aktív baranyai szervezője és vezetője is volt. Valószínűleg ennek és a Batthyány családhoz fűződő kapcsolatainak köszönhette, hogy 1848-ban Batthyány Kázmér főispán-kormánybiztos titkára lett. 1848 őszén részt vett a délvidéki harcokban. Sorsának további alakulása homályos, annyi bizonyos, hogy 1849. áprilisában szabadult ki a börtönből. Néhány év késéssel bár, de végül ő is követte a szabadságharc emigrációját, s Amerikába költözött 1854-ben. Itt a Missouri egyetemen tanított, Iowa állam képviselőjeként a politikai életbe is bekapcsolódott. Gyermekei szintén jelentős pályát futottak be Amerikában, akiknek életútja az iratokból már nem követhető nyomon. A család vázolt történetéből, illetve egyes tagjainak pályafutásából következően a ránk maradt családi iratok rendkívül sokrétűek. Az iratanyag alapvetően három típusra bontható: a családi vonatkozású iratok, a család tagjainak hivatásbeli tevékenysége során keletkezett közérdekű iratok, végűi olyan nyomtatványok, irományok, melyek részei a családi hagyatéknak, de nem a család tagjaitól erednek. Az