Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek II. (Szekszárd, 2000)

Dőry család (Glósz József)

Dőry család A jobbaházi Dőry család eredetét a kora középkorig vezeti vissza, a Dőry nevet a XV. század elejétől használják. Származási helyük a Sopron megyei Rábaköz. A családnak grófi, bárói, és nemesi ága is volt. Területileg is szétváltak, a grófi ág Borsod megyébe került. A XIX. századra azonban a grófi család férfiágon kihalt. A család bárói és köznemesi ága Tolna megyében honosodott meg. A Tolna Megyei Levéltárban a Tolnában élt Dőryek iratai kerültek. A Tolna megyei ág vezető szerepet játszott a megye XVIII-XX. századi történetében. A helyi ág első képviselője, Dőry Ádám első alispán volt 1753-1778 között. Ugyanezt a tisztséget látta el Dőry Gábor 18401845, Dőry Dénes 1873-1877, Dőry Pál 1895-1908 között. Másodalispán volt ifj. Dőry Adám 1799-1802, Dőry Vince 1813-1814, Dőry Gábor 1836-1840, Dőry Frigyes 1845-1848, báró Dőry Lajos 1861. jan. 8 - okt. 30 között. Rajtuk kívül többen töltöttek be főszolgabírói vagy más fontos megyei tisztséget, illetve országgyűlési követi megbízatást. A család birtokai Zomba, Tevel környékén terültek el. A Dőry családi iratok nem teljesek Bár elszórtan akadnak dokumentumok a XIX. század első négy évtizedéből is, az iratok többsége a század második feléből való. Nem maradt iratanyag az igen szerteágazó nemzetség legtöbb családja után sem. (Megjegyzés: Nem vonatkozik ez természetesen a Magyar Országos Levéltárra, melynek jelentős Dőiy családtól eredő iratanyaga van.) A levéltárunkban őrzött anyag zömmel három família, Dőry Mihály, Dőry Vines és Dőry Frigyes családja irataiból áll. A családok leszármazását a mellékelt genealógiai táblák mutatják. Dőiy Mihály családja a nemzetség hanyatló ágához tartozott. Az 1840-ben testvéreivel végrehajtott birtokosztály után 450.000 négyszögöl föld, továbbá 9 Vi jobbágy- és 11 zsellértelek került birtokába Tevelen, Zombán, Farkasvölgyben, /Kis/ Dorogon. Egy másik becslés szerint Farkasvölgyi ingatlanaiknak teljes értéke mintegy 100.000 osztrák értékű forintot tett ki. Ez önmagában sem mondható kevésnek, de a családi birtok örökösödés után történő osztódása éppen ennél a generációnál érkezett el arra a pontra, amikor már nem tudta fedezni e népes család „rangjának" megfelelő szintű életvitelt. Házassága sem javított helyzetén, felesége egy Baranya megyei uradalmi tisztviselő árvája. Mindez párosulva a jobbágyfelszabadításból fakadó