Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek II. (Szekszárd, 2000)

Széchenyi család (Glósz József )

Széchenyi család A Széchenyi család az ország legtekintélyesebb és leggazdagabb főúri famíliái közé tartozott. A Nógrád vármegyéből származó család a nevét Szécsény városról eredezteti. A felemelkedésük Széchenyi György (1592-1695) esztergomi érsek nevéhez kötődik, s 1697-ben György II. által nyerték el a grófi címet. A család tagjai közül kiemelkedik Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, valamint fia Széchenyi István, a reformkor egyik legkiemelkedőbb politikusa. Széchenyi Ferenc kezében összpontosult a 18. század első felében még szerteágazó hatalmas birtok komplexum, a közel 230 000 kh. Széchenyi Ferenc három fia a család egy-egy ágának őse. A család kiterjedt birtokait a három ág megosztva örökölte. A Tolna megyei birtokot, a nagydorogi uradalmat Széchenyi Ferenc legidősebb fia, Lajos és annak leszármazottai kapták. Lajos (1781-1855) gondos nevelésben részesült, jogi végzettséget szerzett. Hivatali karrierje a pesti táblánál indult, majd Kőszegen királyi biztosként működött. A továbblépést a budai kamarai tanácsossága és végül a bécsi kamarai tisztsége jelezte. 33 évesen testvéreivel osztályos egyezséget kötött, és ettől fogva uradalmai irányításával foglalkozott. 1824-ben kapta meg a tolnai birtokot anyai örökségként. A második házasságával egészen más fordulatot vett élete. Zsófia főhercegnő udvartartásának főudvarmestereként 25 éven át szolgálta az udvart. Az első házasságából származó gyerekeivel a kapcsolata megromlott, különösen elsőszülött, János fiával. Megalázó és függő viszony jellemezte az apa és fiú kapcsolatát. Az állandó pénztelenség beárnyékolta Erdődy Agátával kötött házasságát is. A gazdálkodáshoz nem értett. A közéletben sem boldogult apja pártfogása nélkül, vagy talán az akarat és képesség hiányában. 53 évesen, apja halála után vehette át adósságokkal terhelt örökségét. A rossz gazdálkodásból adódóan a család sorsát a pénzszűke határozta meg. Három fia közül Sándor állította helyre a család jó hírét, aki nem születés jogán, hanem érdem alapján kapta meg a nagydorogi uradalmat. A közéletben próbált érvényesülni. Széchenyi Sándor pályája 1861-ben kezdődött, amikor az újjáéledő megyei önkormányzatban szolgabírói tisztet vállalt. A kiegyezés után néhány évig a Simontornyai járás főszolgabírója. A házasságkötése után élete kiegyensúlyozottá vált. 1872-től irányította a nagydorogi uradalmat. Apjához hasonlóan kevés sikerrel. Az életében a sikert a közéleti sze