Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek I. (Szekszárd, 1999)

Augusz család (Károly István, Cserna Anna)

Augusz család A család iratai rendezetlen, rendszerezetlen állapotban a báró Schell családtól került örökletétként 1950-ben a levéltár őrizetébe. A gyűjtemény zömében Augusz Antal II. és felesége, Schwab Klára levelezéséből áll. A família Augusz Imre III-mal 1886-ban fiúágon kihalt, így a családi vonatkozású iratokat Augusz Antal unokája, Sigray Klára (Schell Józsefné) őrizte meg. A család magyar nemessége 1638-tól datálható. Az 1820-as évek elejétől viselték a magurai előnevet. Az előnevet adó Magura település Krassó vármegyében található. E birtokukat az 1830-as évek közepén eladták. Tolna megyével való kapcsolatuk kb. a XVIII. század közepéig nyúlik vissza, amikor is Augusz Imre I. Béri Balogh Adám unokáját, Juliannát vette feleségül. így részesült a család a Béri Balogh família Faddon és Hencse pusztán lévő jussaiból. Későbbi szerzeményeik a Szekszárdpalánk pusztai szőlőbirtokok, valamint a nyámándi, janyai földek. A család országosan is ismert alakja, Augusz Antal II. (1807-1878) volt. A jogot végzett, kiváló tehetségű, több nyelven beszélő fiatalember megyei pályafutását tiszteletbeli aljegyzőként kezdte, majd vármegyei főjegyző, főszolgabíró és 1845-től a megye első alispánjaként folytatta. A megyei közélet sokat vitatott alakja. Ugyanis a reformkor kezdetén a megyei ellenzék egyik vezére, a 40-es évek elejétől fogva viszont a konzervatívok oldalán találjuk. 1848/49-es forradalom és szabadságharc fordulópontot jelentett mind személyes életében, mind pedig közéleti karrierjében. 1848. március 15-e után is megőrizte alispáni tisztét, sőt a megyei eseményekben kiemelkedő szerepet vállalt. Hivatalában maradt 1849. február 9-ig. Tolna megye első osztrák megszállása alatt (1849. február 14. - 1849. május 6.) végleg a Habsburg oldalra állt. Szolgálatainak fejében a szabadságharc bukását követően Tolna, Somogy, Baranya megyék kerületi főispánja lett. 1850-ben egy rövid ideig Pest vármegye kerületi főispánja is, majd a Helytartóság egyik alosztályának alelnöki tisztét látta el. 1853-ban osztrák bárói rangot nyert. Erdemei voltak a kiegyezés létrejöttében is. A dualista Magyarországon köztisztséget már nem töltött be. Művészek pártfogójaként, művészetek támogatójaként is számon tartja őt az utókor. Szoros barátság fűzte Liszt Ferenchez, aki négyszer töltött rövidebb-hosszabb időt Augusz szekszárdi kastélyában. A barátságuk alatt 117 levelet váltottak, ezekből