Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek I. (Szekszárd, 1999)

Bevezető (Dr. Dobos Gyula)

Bevezetés a repertóriumokhoz A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárának féltve őrzött kincsét jelenti a családok és személyek összességében 80 iratfolyómétert meghaladó irategyüttese. A kilencvennél több fond - néhány centimétertől több méteres -egységeiből nemcsak mennyiségükkel emelkednek ki az Apponyi, a Csapó, a Perczel és a Gindly család tíz iratfolyómétert meghaladó irattárai. E nemesi családok jogbiztosító, igazságszolgáltatási, birtokigazgatási, gazdálkodási, némely kiemelkedő közigazgatási szerepet betöltő családtag közigazgatási és számos családtag személyi iratai a kutatók számára felbecsülhetetlen értékű háttéranyagot jelentenek. Bár a magánlevéltárak tulajdonosainak irataik feletti rendelkezési jogát törvény évszázadokon keresztül nem korlátozta, a tulajdonosok a történelem folyamán mindig nagy figyelmet fordítottak jogbiztosító irataik megóvására. Ezt saját és utódaik érdeke egyaránt megkívánta. Az átmeneti, koalíciós időszakban, 1947-ben (21. tc.) született az első olyan törvény, amely a történeti értékű irat fogalmába beleértette a magánlevéltárakban őrzött, közérdekűnek minősíthető iratokat is. Bár ez a törvény országosan nem valósult meg, Tolna megyében szerencsére, ha áttételesen is, de érvényesült. A nemesi családok levéltárai örökletétként 1948-1951 között kerültek a megyei levéltárba. Dr. Hadnagy Albert fólevéltárnok maradandó érdeme, hogy fáradságot nem ismerve, minden hivatalos lehetőséget kihasználva, az érintett családok képviselőivel egyetértésben, megmentette ezen iratokat az enyészettől és lehetővé tette, hogy azok, mivel belső rendjük teljesen felbomlott, a későbbi rendezéseket követően a kutatók rendelkezésre álljanak.A rendezési folyamat során kiderült, hogy az átvett iratok között 200-nál több Mohács előtti oklevél is van. A megyei levelestár korábban egyetlen középkori oklevéllel sem rendelkezett. Ezen okleveleket a XVIII. században Tolna megyébe került nemesi családok hozták magukkal okirataikkal. Az 1970-es évek elején történt először kezdeményezés a családi iratok rendezése, kutathatóvá tétele érdekében, ekkor azonban a munka nem fejeződött be. A családi anyagok mai formájú rendezésére az 19801990 közötti időszakban került sor. Rendezési alapelvként Bakács István által kialakított sematizmus szolgált. Ahol erre lehetőség volt önálló egységek lettek: I. A család egyetemét illető iratok II. Családtagok iratai