Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon (1776-1828)
VIII. rész Az istentisztelet rendje és a szentségek kiszolgáltatása Az év során Szent György ünnepétől151 Szent Mihály ünnepéig152 vasár- és ünnepnapokon az első kismise fél hétkor, Szent Mihály ünnepétől Szent György ünnepéig pedig hét órakor van, amelyen a nép és az iskolás ifjúság hangosan imádkozza el a legszentebb háromság rózsafüzérét. A második mise nyáron fél nyolckor, télen nyolckor van egész évben. Ekkor a németajkú nép orgonaszó mellett németül énekel. Ezen mise után közvetlenül, minden harmadik vasárnapon és Sabaoth ünnepein német szentbeszéd van, de mivel ezen településen csak kevés magyar nyelvet nem értő német él, ezért eme beszéden csak néhányan jelennek meg. De amikor nincsen német nyelvű beszéd, akkor a németül felolvasott evangélium után a hit, remény és szeretet aktusát imádkozzák elő. Erre a két misére csak egyszer harangoznak, de az óra minden negyedében. Ezen két mise után a népnek az cibóriummal áldást osztanak. Egész évben az ünnepi énekes misére kilenc órakor a legnagyobb haranggal ütik az elsőt, a második harangütés fél tízkor hangzik el, majd háromnegyed tízkor is. Ezen istentiszteleten, kivéve az Úr születésének ünnepét, húsvétot, pünkösdöt és az Úr meny- nybemenetelének ünnepét, karénekkel magyar énekeket zengnek, de mindig úgy, hogy a magyar dalokat a nép csak orgonával együtt énekli kántori előéneklés mellett. Az énekes mise befejeztével az összegyültekhez mindig magyarul tartanak beszédet, amit a nagy számban összesereglett nép figyelmesen meghallgat. A prédikációk szeptember 8-tól Mindenszentek ünnepéig, miként csaknem az egész egyházmegyében, úgy itt is, elmaradnak. A prédikáció után a hit, remény, szeretet és bűnbánat aktusát elimádkozzák a szószékről, valamint egy Miatyánkot, egy Üdvözlégyet, és gyakran hozzátesznek még a betegekért három Miatyánkot és Üdvözlégyet. 151 április 24. 152 szeptember 29. 277
