Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon (1776-1828)

egyházlátogatások iratait, és meghallgattuk azokat, akiket hozzánk erről írott bizonyságlevéllel a közösség részéről küldve delegáltak [azaz az alábbi személyeket]: Radocsay József nótárius, Plank József bíró, Homok Ferenc, Bentserits János, Lendvay Ferenc, Vörös József, Jakler György, Bors György, nemes Klivényi János, Haller Sándor, Molnár József és Ferger János esküdtek, valamint Balog József, nemes Traiber János, Simonyi Ferenc, Kálmán Ferenc és Schneiderpauer Antal mint szekszárdi lakosok. A szekszárdi plébániát a következő állapotban találtuk:

I. rész

Szekszárdi plébánia

1. fejezet

Megyéről, településről, az alapítóról, az építés vagy felújítás évéről, változások

A most privilegizált mezőváros, Szekszárd nemes Tolna vármegyében található, ami egykor római kolónia volt, s ez annál is nyilvánvalóbb, mivel több római földalatti sír található itt a római nemzetségek szokása szerint sírkőfeliratokkal ellátva, és a föld mélyéből bőségesen ásnak ki római pénzérméket. Régi hagyomány szerint a római időkben ezt a települést hat oltárról55 nevezték el. Azt mondják, innen ered a SZEXÁRD elnevezés, jóllehet némely magyar szakértők a régi magyar ZUG szóra (jelentése sötét, fekete), mások pedig a SZEG-ZÁR hasonlóan régi, barnát jelentő szóra irányítják a figyelmet, így az sötét várat jelent, s innen származtatják a SZEXÁRD nevet.

Miután a szkíták elfoglalták Pannóniát, majd amikor már a magyarok keresztény hitre tértek, kb. 1061-ben, I. Béla, Magyarország királya bencés monostort alapított, és a szerzetesek ellátására kiután Vácott kanonok és helynök, felszentelt sebastopoli püspök, 1780-99 pécsi püspök. Katolikus Lexikon III. köt. 310-31 l.p. 1783. szeptember 3-án járt Szekszárdon.

55 Latinul: „ad sex aras”.

249