Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon (1776-1828)

Az ellenreformációs elhivatottság mutatkozik meg abban, hogy az első két jegyzőkönyvben megjegyzik a „kálvini tévtanoktól” megtért katolikusok számát: 1776-ban 77 személyről, míg 1783-ban 51 főről írnak, amiből a folyó évben katolizált négy hívőt név szerint felsorolja a forrás. Az 1811 -es és 1828-as visitatióból kimaradtak az efféle bejegyzések.

A jegyzőkönyv következő nagy tárgyköre az egyházi épületek. Elsőként a templom leírása olvasható. Amit az 1776-os forrásban még csak néhány mondatban foglalt össze, azt 1828-ban minden részletre kiterjedően megörökítette a forrás. így többek között a templom építését, az oltárok, festmények és képek, harangok, orgona, gyóntató- és szószék pontos leírását is jegyzőkönyvbe foglalták. Az 1750-es évek végén emelt mindkét kápolna bekerült a felsorolásba: a város központjában fekvő, villám, vihar és jégeső ellen felajánlott Szent János és Pál kápolna, valamint a mezővároson kívüli Angyalok Királynőjének tiszteletére emelt pestis elleni fogadalmi kápolna. Ez utóbbi az 1776-os visitatióban még Szűz Mária anyja, azaz Szent Anna kápolna néven szerepel. Az 1776-os, 1811 -es és 1828-as jegyzőkönyvekben olvasható, hogy a kápolna szomszédságában álló kis házikó remetelakként működött, innen a kápolna mai, de már 1828-ban is használt neve: Remete kápolna. 1776-ban bizonyos Liszon János, 1811-ben pedig egy 50 éves egykori pálos szerzetes, név szerint Szluzsik Félix, valamint egy 80 éves volt kla- rissza nővér lakott itt.30

A Roth Ferenc Konrád31 idején épült plébániaiak leírásából kiderül, hogy a bíborosi rangot elért apát bőkezűsége révén tágas és kellő kényelmet nyújtó otthonra lelnek itt a szekszárdi plébánosok és káplánok. Jóllehet már a felépülését követő évben, azaz 1776-ban, majd az 1783-as látogatás során is említésre méltónak találták, hogy valószínűleg „a nem megfelelő alapozás miatt az épületen repedé30 PPL, Egyházkormányzati iratanyag, 84/1776. Neoincorporatae parochiae 1776. Pag. 20-27. Szexárd., PPL, Szekszárdi és Völgységi esperes-kerületek egyházlátogatási jegyzőkönyve 1811. Tom. IV. 7. plébánia, PPL, Egyházkormányzati iratanyag, 1063/1828. Az 1811 -es iratban egy harmadik szerzetesről (Klamfer János volt kármelita szerzetes, 68 éves) is szó esik, aki a plébániaiakban szállásoltak el.

31 Szekszárd utolsó javadalmas apátja 1758-1775.

199