Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Link Dóra: Kánoni látogatás Szekszárdon 1828-ban. Egyházlátogatások Szekszárdon (1776-1828)

plébános személyében 1693-ban olyan apátja lett az I. Béla által alapított, de a bencések által már elhagyott apátságnak, aki lelki- ismeretes, elhivatott vezetőként ide költözése után sokat tett a plébánia megalapításáért6. Az 1776. előtt exempt jogállású szekszárdi apátságot az esztergomi érsekség három alkalommal vizitálta: 1732-ben, 1754-ben és 1761-ben7.

Az egyházlátogatás célja a plébánia anyagi, tárgyi és személyi állapotának felmérése, valamint a protestáns felekezetek terjedésének feltérképezése, illetve annak megállítása érdekében a katolikus hitélet erősítése. A szekszárdi plébánia pécsi egyházmegyébe való betagozására 1776-ban, Mária Terézia kérésére, pápai engedéllyel került sor. Tolna megyében Szekszárd mellett Báta, Bátaszék és Du- naföldvár is ekkor került a területileg illetékes püspök fennhatósága alá. Az első két pécsi püspöki visitatio Kovárszky Márton8 plébános- sága idején zajlott: 1776. szeptember 21-én9 az incorporatio alkalmából, majd 1783. szeptember 3-án10, Kozák Károly szerint a „régi „apátsági” épületek eladásával kapcsolatban került sor”11 a plébánia újabb vizitálására azután, hogy az uralkodónő 1777-ben az apátság javait a Magyar Tudományos Egyetemnek adományozta. Mindketplébános, 1689-ben esztergomi kanonok, majd Érsekújvár plébánosa lett Szek- szárdra kerülése előtt. Rákóczi híveként császári fogságba került, ahonnan 1711-ben szabadult. 1713-ban vegliai választott püspök lett. Katolikus Lexikon VIII. köt. 975.p.

6 A törökkorban elpusztult apátsági templom helyett kápolnát építtetett, sokat fáradozott az apátsági birtokok visszaszerzésén, majd a császári fogságból való kiszabadulását követően a Szekszárdra költözőkkel telepítési szerződést kötött. Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd, 1941. (Továbbiakban: Vendel 1941.) 39.p.

7 Lásd: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Katalógusa. 9. Esztergomi Főegyházmegye. II. k. Összeállította: Hegedűs András - Tóth Krisztina. Esztergom, 2000. (Továbbiakban: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Katalógusa 2000.) 676. sorszám alatt 190.p.

8 Szekszárdi plébános 1763-1792.

9 Pécsi Püspöki Levéltár (Továbbiakban: PPL), Egyházkormányzati iratanyag, 84/1776. Neoincorporatae parochiae 1776. Pag. 20-27. Szexárd.

10 PPL, Egyházkormányzati iratanyag, 180/1783. Visitatio parochiae Sexárdi- ensis. Nro. 75. Föl. 58-66.

11 Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. Szekszárd, 1975. 358.p.

196