Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

- megköttetettek az első vegyes házasságok a faluban. Az első eset természetesen nagy port vert fel, mivel a lány sváb szülei hallani sem akartak a frigyről: hatalmas, alig megemészthető megrázkódtatást jelentett számukra, hogy lányuk „betolakodó” telepes magyar fiút választott magának férjül. Ebben az évtizedben aztán még hét vegyes házasságról tudunk, és közülük kettőben a férj volt német nemzetiségű. Mindenesetre megtört a jég, és a hatvanas-hetvenes években további vegyes házasságokra került sor. A párok között ekkor már kiegyenlítődött a férjek és feleségek nemzetiségi aránya, vagyis mind több sváb fiú is választott magának magyar lányt házastársul.2)9

A magyarok és a svábok elkülönülését nagyban enyhítette a hatvanas évek végétől a két téesz egyesülése. Kezdetben még voltak súrlódások, vigyázni kellett, hogy minden testületben megfelelő arányban legyenek a kétféle nemzetiségből, aztán fokozatosan összenőttek a munkában. Régen a határban is elkülönültek egymástól a kelet-magyarországi telepesek, a felvidékiek és a svábok. A közösben már aszerint barátkoztak az emberek, hogy ki milyen munkát végzett: a jó a jó mellé állt, a rossz a rosszat vonzotta. Aki nem tudott a dolgossal lépést tartani, az elkülönült. Az emberek megítélésének alapja egy idő után már nem a nemzetiségük volt, hanem a mindennapi életben való helytállásuk, boldogulásuk. A hetvenes-nyolcvanas éveknek a több munkán alapuló gyarapodásában már mindkét népcsoport egyaránt kivette a részét. Jó példa erre a megyei lap egy 1979. szeptemberi újságcikke, amelyben arról van szó, hogy a háztájiban egyre több tehenet tartanak a györkönyiek. Két éve még hetven volt a számuk a háztájiban, ma már nyolcvanöt. A legtöbbet tartók közül az egyik egykori telepes, a másik sváb gazda, akik szinte versenyeznek egymással, hogy egy-egy hónapban ki kapja közülük a legtöbb tejpénzt. Augusztusban a magyar tenyésztőé volt a dicsőség: 11 600 forintot kapott a tejért.''00 Arról is szó esik ugyanebben a lapszámban, hogy a gyarapodásban feltehetően a györkönyi németekre hagyományosan jellemző takarékosság is 299

299 Adatközlő: Ltickl Ftilöpné sz. Lamm Erzsébet, Györköny.

~'00 Tolna Megyei Népújság (=TMN) 1979. szeptember 22. Györkönyi magazin. Tej pénz.

456