Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Brunn János: Fejezetek Györköny történetéből (1945-1985)

Később, júniusban a kitelepítési miniszteri biztosság egy leltározó bizottságot küldött ki a faluba, amely a házaknál felhalmozott élelmiszerkészleteket mérte fel, és egy, az elöljáróság által kijelölt raktárhelységbe vitette. Ebből a szigorúan zárt raktárból csak a ,, kitelepítési gazdasági szakbizottsági elnök " utasítására lehetett bármit az ún. ,,kitelepítési oszlop" élelmezésére kiadni. (így nevezték a kitelepítést végrehajtó kirendeltséget, amelyet miniszteri biztos vezetett. Az oszlop szó feltehetően a hadoszlop mintájára született, mivel a hivatalos civil személyzetet külön rendőri kíséret is támogatta tevékenységében.) Nevezett szakbizottság elnöke dr. Molnár Miklós, későbbi írói nevén Mészöly Miklós volt, aki ebben a minőségében 1946-ban kiadott iratait a helyszínen, tehát Györkönyben kelteztette.'6

Mészöly írói pályája csúcsán, „A kitelepítési osztagnál" című, 1990-ben írt novellájában dolgozza fel a kitelepítéssel kapcsolatos élményeit. (Itt ö, nem tudni miért, az osztag szót használja az oszlop helyett. Talán a jobb érthetőség kedvéért. Mindenesetre az ő kifejezése is jól érzékelteti, hogy félkatonai szervezetről van szó.) A történetben egy idős házaspár az öngyilkosságba menekül a kitelepítés elől, lányuk pedig aki mentességet élvez ezt látva, megbolondul. A novellabeli helyszín Györköny, de a középpontban álló esemény tudomásunk szerint nem itt történt. (Mészöly egyébként is a bevezetőben a nevekről és a helyszínekről megjegyzi, hogy azok a ..képzelet ráfogásai".) Valahol másutt eshetett tehát meg, talán Baranyában, mivel ott is tevékenykedett ebben a beosztásban Molnár (Mészöly) Miklós a kitelepítések idején. Nem tudjuk, hogy a fiatal ügyvéd hogyan élte meg annak idején az eseményeket, a novellában azonban igy vall erről: ..(...) azon a nyáron, mikor mi kerültünk sorra, hogy új elgondolások szerint segédkezzünk a történelemnek. Igyekeztünk egy másik, újabb hazugságot törvényessé púderezni. Akár fikció, akár megtörtént eseményeket ábrázol az elbeszélés: Mészöly megrázó emléket állít benne a kitelepítés áldozatainak, és egyértelműen 26 27

26 TMÖLGyKi 1056/1946., 1057/1946.

27 MÉSZÖLY, 1992. 304. p.

353