Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Postahivatal létrehozásától a telefonhálózat kiépítéséig (1884- 1937)148 1884-ben Kányában és Bedegkéren is működött már postahivatal. Korábban a tengödieknek, ha csomagjuk érkezett a felsöiregi vagy a tabi postára kellett átvétel miatt menni, vagy ott tudták külde­ményüket feladni. A kányái postahivatal kialakításakor, a kányái körzetbe sorolták Tengödöt is. Mivel azonban a postahivatalnak csak gyalogküldönce volt, ezért csomag átvétele vagy feladása esetén a helyzet nem változott. 1885. február elején Tengőd kérelmezte önálló postahivatal felállítását. A szolgabíró a kérelmet támogatva a következőkkel terjesztette fel az alispánhoz: ,. TengikI község hír mind azon for­galmat előidéző tényezőkkel s kellékekkel, melyek a létesíteni ké­relmezett posta részére a megkívánható jövedelmet biztosítják. ” A szolgabíró szerint is hátrányos Tengődnek a kányái területhez beosztás, hiszen a kányái gyalogküldönc miatt Tabra vagy Feiső- iregbe kell a csomagokért elmenni. Ahhoz, hogy a csomagok fel­adása és megérkezése kellő időben történjen, önálló postahivatal kell. A magyar királyi postaigazgatóság három hónappal később azzal utasította el a kérelmet, hogy a közel fekvő kányái és bedegi postahivatalok fenntartása is nagy áldozatába kerül a kincstárnak. Tengőd azonban nem adta fel és újabb kérelmekkel bombázta a postaigazgatóságot a létesítés érdekében. Ebben az ügy támoga­tóra lelt a dombóvári járás szolgabírójának személyében, valamint megszerezte a hékútpusztai Deutsch József gazdatiszt azon nyilat­kozatát is, amely szerint a hékútiaknak szóló küldemények is gya­rapíthatják a tengődi postahivatal forgalmát. Tengőd kérelmét egy részletesen kimunkált forgalomszámítással terjesztette fel a szol­gabíró 1885. szeptember 16-án. Valószínű és a későbbi forgalom ezt bizonyítja, hogy ezek az adatok kissé tupírozottak voltak, de az ügy sikere érdekében erre is szükség volt. Néhány adat a kére­lemmel együtt felterjesztett várható forgalomszámításból. A köz­ségbe érkező és küldött hivatalos levelek számát 1500 darabra, a református lelkészi hivatalba érkező és elküldendő levelek számát 600-ra, magánosnak napilapok érkezését 300-ra, magánleveleket 260-ra taksálták. A református tanító levelezését 50-re. a római TMÖL AI 1469/1884. 96

Next

/
Thumbnails
Contents