Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai
a hitbizomány zárgondnoksága) [felperes] indított Tengőd község [alperes] ellen 1859-ben. A perben Tengőd községet Cap Lajos ügyvéd képviselte. Az alperes beadványából kapunk képet arról az 1769 után kialakult helyzetről, amely a vita alapját képezte. Az 1767-es urbárium alapját az Esterházy József gróf által 1715-ben kiadott szállólevél adta, amely szerint ,, nemcsak az egész tengődi határ, hanem vele Bat és Ősi puszták egészen ingyen, a Nyári puszta pedig boglyapénz fejében végképp a községnek átadatott. " Tény volt tehát, hogy ezeket a területeket a község a megszálló levélben átvette és a jobbágyok ezeket folyamatosan birtokolták. Az Esterházy-uradalom azonban magáneljárással Tengőd és a hozzá tartozó puszták határát önhatalmúlag rendezte és ezt a szabályozást 1809-ben végrehajtással befejezte, majd az egyoldalúan végrehajtott magánrendezési és végrehajtási munkálatokat 1811- ben Tolna vármegyével hitelesíttette. Ezt követően utólagosan 1815-ben az úrbéri rendezései pert az illetékes úriszék előtt megkezdte. Ennek az úriszéki és megyei törvényszéki ítéletnek a tartalma szerint „ Tengőd községre nézve azon szomorú eredménye lett, hogy 1715 év óta 1815-ig, éppen egy évszázad alatt a megszálló levélben biztosított Nyári puszta ítéletileg a felperes szabad rendelkezésére került, a harmados földeknek nevezett területekkel együtt.” Cap ügyvéd perbeadványában kiemelte, hogy az úri- és megyei törvényszéki ítéletet jóváhagyó, tehát a vitás ügy végleges eldöntésében nélkülözhetetlen, helytartótanácsi érdemleges végítéletet a felperes felmutatni nem tudja, vagy nem akarja. Ezek hiányában az úriszéki és megyei ítéletek nem lehetnek jogerősek. A beadvány hiányolja, hogy sehol nem szerepelt a bizonyító erejű 1715. évi megszálló levél, amely pedig a község és földbirtokos közötti alapszerződés. Ez a telepítési szerződés bizonyította volna, hogy a Nyári és a többi puszták nemcsak ideiglenesen „úri tetszés szerint'' kerültek a jobbágyok használatába és nem mondhatta volna az uradalom, hogy jure coloniali1"1 nem bírták a területeket. Ez a dokumentum egyértelműen bizonyítja, hogy a mellékes puszLatin szó = A telepesek jogilag azaz jogosan. 80
