Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

Papp István tamási esperes véleménye alapján elajándékozással a szakcsi főesperesség részeként a pécsi püspök birtokába került.4

XII. században a regölyi főesperesség része. Tinguld; Eősi, Kánya falvakat II. (Vak) Béla király 1138-ban a Szent Lászlóról nevezett dömösi prépostságnak adományozta/ A prépostság temploma a ,,Nyári-réteken ” állt. Az egyik dömösi prépost vörös márvány síremlékének töredékét egy öl mélységből ásatta ki Kämmerer Ernő és azt a tengődi r. k. templomban a torony alatt a falba illesztve helyeztette el.6 A latin nyelvű felirat magyar jelentése: ,,László Ipoly tisztelendő férfiú prépost úrnak síremléke. ”

1163-ban Moys mester, az uralkodó kisebbik fiának. Béla hercegnek (később, 1172 1196 között III. Béla király) a tárnokmestere, egyben Somogy és Varasd vármegyék főispánja valamint testvére, Sándor birtokolta a területet. 1272-ben az ábrahámi ciszterci apátságnak adták számos birtokukat, többek között tengődi (,, Thengnld”) porciójukat a szőlőkkel, 22 szolgát, 10 sertést, 20 birkát, 4 lovat.N

4 TMÖL. XIV./9. Papp István tamási esperes iratai. Papp István (I<892 1970) vikáriusként (1928-tól) majd plébánosként (1931-töl. esperes 1944-től) 1966-ig dolgozott. Tamásinak és környékének helytörténetét kutatta. Tamási tabló (Életrajzok Tamásiból) Tamási 2006. Szerk.: Csapóné Gyarmati Irén és Miskolczi Zoltánné. 1 14. p

Kardos György olvasata szerint itt szerepel villa Bót ( Bat) lakott hely is. Részletesen lásd TVILF 11 k. Szerk.: Dobos Gyula. Szekszárd 2006. In: Kardos György A Bát helynév és Báti személynév Tolna megyére vonatkozó oklevelekben és iratokban 5 21. p.

h Kämmerer: Egyházmegyei Lapok 65 70. II. 369.. Rómer-hagyaték LXVI. közli Papp István. Kämmerer Ernő Hékúton született, életrajzát lásd a Nev es Tcngödiek fejezetben.

Tolna megye második cisztercita kolostorát a Dáró nembeli Moys (Majos) tárnokmester alapította 1263-ban. Abrahámban. Az elpusztult apátság pontos helyét Szőke Sándor ismertette Dombóvár monográfiájában. Szerinte a város északi területén fekvő Tüskepusztán állt a kolostor. A szerzetesek a pilisi anyakolostorból 1270-ben érkeztek Abrahámba. A középkorban a cisztercita rendnek ez volt az utolsó sikeres kolostoralapítása. A megye egyik legjelentősebb egyházi intézményeként gyakran említették oklevelekben is.

* Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái. Tolna megyei levéltári füzetek 8. k. Szerk: dr. Dobos Gyula Szekszárd 2000. 26. p. (Továbbiakban: Fenyvesi. 2000.) Az oklevelet.

7