Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

■ A törvény lehetővé tette, hogy a virilisek megbízott által gyakorolják jogaikat.

■ Az 1871-es és az 1886-os törvény által kialakított községi szervezet gyakorlatilag 1950. március 18-ig. a tanácsrendszer bevezetéséig állt fenn.1 0

■ Közben azonban történt néhány kisebb-nagyobb módosítás.

■ így pl. a jegyzőképzést meghatározó 1900. 20. te., amely a községi közigazgatás színvonalának emelését szolgálta. A törvény hatálybalépését követően körjegyzőnek vagy községi jegyzőnek csak községi közigazgatási tanfolyamot elvégző és sikeresen vizsgázó szakembert lehetett megválasztani.

■ Jogvégzett egyén egy év gyakorlat után tehetett közigazgatási vizsgát. Tanfolyam végzésének feltételét középiskolai

8. osztály és egyéves jegyzői irodai gyakorlat jelentette.

■ Egy újabb módosítás az 1901. 20. te. bővítette a községi bíró hatáskörét.

■ így: 40 korona érték alatti mezőrendőri, erdőkihágási ügyeket a bíró is elintézhette.

■ Rendeletekkel szabályozták a kihágási bírságokat, a gyámpénztárak kezelését.

■ Alispáni felhatalmazással cselédügyi kihágásokban is dönthetett a községi elöljáróság.

A közigazgatás megyei, járási és települési tisztségviselői

A vármegye első tisztviselője az alispán, aki egyben a megyei tisztviselői kar főnöke volt. Az alispán hajtotta végre a vármegyei testületi szervek (törvényhatósági bizottság, kisgyülés, közigazgatási bizottság) határozatait, és intézkedett minden olyan kérdésben, melyek nem voltak ezen szervek hatáskörébe utalva. A községek

L'° Részletesen lásd még Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság. In.: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Szerk. Szabó István. II. Bp.. 1965. A szocialista jogfelfogás szerint a község és választott testületé, a községi tanács egyben képv iseleti, államhatalmi és igazgatási szervként működött.

74