Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

többletek értékesítése, ipara, szolgáltatása pedig a helyi mező- gazdasági igényekhez kötötten alakult: malom működött, takács, kádár, gelencsér, csizmadia, szatócs, kocsmáros stb. élt a településen.

Tengőd a forradalom és szabadságharc időszakában

(1848— 1849)115

1848-at megelőző évtizedek főkérdése a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás igénye, ezzel egy modern polgári állam létrehozása volt. Ez az időszak Tolna megyében kulturális, gazdasági, politikai téren változásokat eredményezett. Jelentősen megnőtt a népesség száma a II. József kori népszámláláshoz képest. Megyénk lakosságának harmadát német nemzetiségi polgárok alkották. Tolna vármegye szántóföldjei gabonatermelésre, szőlőművelésre, rétjei, legelői állattenyésztésre voltak alkalmasak.

Csak kevés birtokos modernizálta gazdaságát a 19. század első felében. Jellemző volt a jobbágytelkek elaprózódása, valamint a földesurak allódium növelési törekvése, ez jelentkezett tagosításkor, jobbágytelkek ismételt felmérésekor, legelő kisajátításakor és számos pert eredményezett a jobbágyok és a földesurak között.

Bár már az 1832 36-os

reformországgyűlés elfogadta az önkéntes örök\ áltság lehetőségét, ezzel Tolna megyében csak Bezerédj István élt. aki 1838-ban medinai jobbágyaival kötött egyezséget a kilenced megváltásáról, 1840-ben ka- kasdi jobbágyaival kialakított cont- raktusa jelentette megyénkben az első örökváltsági szerződést.

A sikertelen országgyűlések, majd az 1848-as palermói és párizsi események hatására felgyorsultak a

M> Tolna megye 1848-49-ben, forrásgyűjtemény Szerk. dr. Dobos Gyula, kiadta TMÖL. Szekszátd 1998. Bevezető: 3-9.p.. a sorozott tengődjek névsora 220. p.

61