Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Aradi Gábor: Fejezetek Tolna megye két világháború közötti idegenforgalmából
tak.' Az egyesület létrehozásában dr. Pilisy Elemér játszott nagy szerepet. 1942-ben, amikor az egyesület beleolvadt a Tolnavármegyei Közjóléti Szövetkezetbe, követői és eszmetársai a közben már elhunyt dr. Pilisy Elemért azért méltatták, mert a mentőakció az utolsó pillanatban kezdődött, akkor amikor „már... a Sárközben ...csak egy beteg asszony... (Császári Szél Judit) csodálatos, lehellet finom szépséggel hímezte a múlt sárközi ... mintáit. ”'s Az egyesület céljának tekintette a Sárköz föld- és néprajzi fogalma alá eső ősi magyar néptöredékek: „Ocsény, Decs. Sárpilis. Alsónyék. Váralja és Báita községek lakóinak... elsősorban népművészetének védelme, megtartása. " A megnevezett tájegység mellett az egyesület a vármegye többi néprajzi érdekességü területeire (Sióagárd, Bogyiszló, Koppányszántó stb.) is igyekezett fokozatosan kiterjeszteni hatókörét. A szervezet őrködni kívánt az említett területekről kikerült népművészeti munkák eredetiségén és meg akarta szervezni ezek értékesítését. Támogatta mindazokat a kezdeményezéseket (a szekszárdi múzeumban egy sárközi szoba berendezése, film készítése a sárközi népművészetről), mely a népi kultúrát népsze.. . V) rusitette. A nemzetközi viszonylatban is végzett (mai szóval) marketing tevékenységnek meglett az eredménye. Külföldről is érkeztek a népművészeti tárgyak, hagyományok iránt érdeklődő vendégek, festőművészek, írók. 1932-ben Elma Pratt amerikai festőművész a Columbia egyetemről művésztelepet keresve járt Sióagárdon, Ocsényben, Decsen. 1933 júliusában negyven amerikai turista járta be Európát, s különösen érdekelte őket a magyar népművészet. Budapesti programszervezőjük egy decsi kirándulást is programjukba iktatott, hogy gyönyörködhessenek a sárközi népviselet szépségeiben. 1937 júniusában amerikai festő- és 17 * * * * * * 17 TMÖL. AI 3727/1937. TMÖL Egyesületi alapszabályok Sárköz Tolnainegyei Népművészeti Egyesület alapszabálya. Kovács Sándor idézett tanulmányában a búcsúbeszédnél árnyaltabban szól Pilisy szerepéről, rámutatva arra. hogy a sárközi népi kultúrát mások is felkarolták, támogatták. w TMÖL AI 1414/1933, 7351/1937. A filmet bemutatták Decsen. Sárpilisen. Alsónyéken. 595
